Best of us [Park Jimin ff.]

♤ A kávézó ♤

Másnap reggel arra ébredtem, hogy kb leég az arcom, annyira süt be a nap a szobába. Nemtetszően nyöszörögve és hunyorítva nézek az illetőre aki felkeltett édes álmomból. Természetesen édesapám volt, épp a függönyöket kötötte össze.

- Jó reggelt Apa - köszönök szemeim dörzsölve, nem akarok még felkelni.

- Jó reggelt Csillagom. Hasadra süt a nap. - mondja az ágyam mellé érve.

- Inkább az arcomat égeti le - mondom duzzogva, majd mindketten nevetésben törtünk ki.

Még pár szót beszélgettünk, aztán lementünk reggelizni. Furcsa, hogy nem otthon reggelizek, de majd valamikor táncsak hozzá szokok. Vagyis nagyon remélem.

Mikor mindketten megettük ételünket, elmosogattam a tányérokat, amit édesapám mosolyogva figyelt.

- Ma szétnézhetsz a városban, hisz semmi olyan fontosabb dolog nem lesz, amire vinnem kéne téged. Szóval szerintem fedezd fel a várost, hisz nem árt majd tudni egy-két helyet, hogyha visszaérünk Szöulba. Ja igen, a fiúknak tegnap volt a második koncertjük itt Szöulban, szóval holnap megyünk Franciaországba, egy közepes táskába pakolj majd el. Szeretlek. - hajamba puszil, majd szobájába megy.

Csodás, szóval világot fogok járni. Bár nem sokáig, hisz mint említettem, jövőhéttől kezdve már szerencsére suliba fogok járni, ergo nem kell majd látnom őket egyfolytában.
Semmi bajom nincs velük, de az én szememben nagyon úgy tűnik, hogy elhiszik, hogy híresek és elvárják, hogy mindenki ismerje őket, ami őszinten nem nagyon tetszik.

Hagyva a témát, én is felmentem a szobámba, majd magamra kaptam valami nyári outfitet, rendbehoztam az arcom, megfésülködtem, majd egy kis pénzt magamhoz véve hagyom el a lakást. A sulival kapcsolatban csak annyitól félek, hogy majd kinevetnek a Busani akcentusom miatt, de remélem, hogy nem így lesz.

Ahogy sétáltam a forgalmas utcán, teljesen más környezet fogadott, több ember, nagyobb nyüzsgés, több kaja. Igen, van egy csomó streetfood-os árus itt. Megláttam egy cuki kis kávézót, ezért elindultam az épület felé.

Mikor odaértem, mentem volna be az ajtón, viszont pár tinilány arrébb lökött és a kávézóba rohantak, én pedig a földön kötöttem ki. Meglepődöttségem miatt másodpercekkel később kelek fel a földről, visszafolytott sikoltozásokat és fanolást hallok bentről, amit nem tudok mire vélni.

- Megütötted magad? - kérdezi egy idegen hang, puha kezeit megérzem az én kezemen.

Az illetőre nézek, viszont arca sapkával és maszkkal van takarva, ezzel esélytelen, hogy felismerjem a férfit.

- Nem, jól vagyok. Mi volt ez az előbb? - gondolom látta a dolgokat, ezért megkérdezem.

Ő csak szótlanul húzni kezdett egy eldugottabb hely felé, ami miatt kicsit parázni kezdtem. Lehet meg is érezte ezt, hisz egy lágy "nyugi"-t motyogott el maszkja alatt. Egy sikátorba húzott, majd levette maszkját és sapkáját feljebb tolta.

Felvonta szemöldökét, várva valamire, viszont fogalmam sincs, hogy mire.

- Nem ismersz fel? Én vagyok Park Jimin, tegnap is találkoztunk.

- Ja, a BTS tagja vagy. Szóval ezért voltak ilyenek azok a fanok.. és hogy nem vették észre, hogy kijöttél? - nézem a fiú arcvonásait.

- Hát úgymond van egy olyan ember, aki eljátssza, hogy én vagyok, hogy kihúzzon az ilyen helyzetekből. Szóval ja. És te mi járatban erre? Apukád mondta, hogy holnap te is jössz velünk?

- Értem.. hát.. felfedezem a várost, ha már nagyon máskor nem lesz időm rá, legalábbis ezen a héten tuti nem lesz. Igen, mondta sajnos.. - nézek el róla.

- Sajnos? - lepődik meg, gondolom ő is azt hiszi, hogy mindenki ismeri őt.

- Figyu, én nen vagyok oda a fiú bandákért, de azért örülnék, ha nem lennétek meglepődve, hogyha valaki nem ismer.

- Én nem.. csak tényleg furcsa.. Na de körbevezesselek így körülbelül? - ajánlja fel, amit hezitáltam elfogadni.

- Csak 5 percig. - mondom szigorúan szemébe nézek.

- Rendben - egyből megfogja a kezem és úzni kezd.

Különböző helyekre visz Szöulban, akár közelben levőkhöz, akár távol levőkhöz. Kocsival is mentünk egy keveset, amit nem szívesen fogadtam el, de más választásom nem volt.

Este 7re értem haza, Jimin elhozott. Édesapám vigyorogva áll az ajtóban, Jimin elhajt.

- Na remélem jól kijöttök, és hogy a többi taggal is jól ki fogsz jönni. Sipirc fürdeni, vacsizni meg mindent amit szeretnél, hisz holnap korán kelünk.
Jó éjt Kincsem. - megy a szobájába, majd gondolom be is nyomja a szundit.

Én is letusolok, elvégzem este rutinjaim.
Naplómba ma is leírom a mai nap fontosabb részeit. Jiminről is írtam pár sort. Igazából kedves gyerek, meg figyelmes, de tud nagyon önfejű is lenni, ami szintén nem tetszik.

Naplóm éjjeli szekrényemre rakom, a villanyt leoltom, az álomvilág pedig hamarosan magábaszippant.

Pillanatokon belül én is elaludtam.

Sziasztok!

Most úgymond egy gyengébb résszel jövök, remélem ez is tetszik nektek. Ígérem, a következőben már több lesz a történés.
Remélem mindenki vigyáz magára!

Legyen további szép napod/estét♡