Don't cry..(Levi x Oc hun)

1. rész

Rövid infó: Ella Jeager (a képen látható külseje), Eren Jeager nővére(5 évvel idősebb, ami azt jelenti, hogy 5 évvel a Mária fal bukása után Ella 20 éves)

Holnap lesz a kadétok döntése, hogy ki hova csatlakozik. A mai napon viszont lehetőséget kaptunk arra, hogy haza látogassunk a családjainkhoz.

Szóval jelenleg Shingashinaba tartok, szüleimhez, öcsémhez és öröbefogadott húgomhoz.
Egyedül apám tudja, hogy igazából a felderítő egységhez akarok csatlakozni, hiszen anyámnak hazudnom kellett -mikor kadétnak álltam- , hogy megengedje. Ő jelenleg azt hiszi, hogy majd a katonai rendőrséghez csatlakozok, ugyanis sikeresen bekerültem a top 10 legjobb közé.

A házhoz értem, majd egy sóhaj után bekopogtam szülőházam ajtaján.
A régi fa ajtó nyikorogva kinyílt, és megláttam mögötte nálam kicsit alacsonyabb anyámat, bokáig érő ruhábam és főzőköténnyel rajta, lazán a végén összekötött fekete hajjal.
Amint meglátott elmosolyodott, mire én is elmosolyodtam.

–Üdv itthon Ella!– ölelt át két karjával.

–Szia anya!– öleltem vissza –Holnap kell döntenünk, hogy hova csatlakozunk és kaptunk egy szabad napot, hogy meglátogassuk a családunkat!– mondtam miközben beléptem az ajtón, amit anyám becsukott, majd folytatta az ebéd főzést.

–Ennek örülök!– mondta mosolyogva.

Leültem az asztalhoz és megláttam apámat öltönyben, egy táskával a kezében, amint jön le a lépcsőn.

–Ella, hát hazaértél!– lépett közelebb apám egy mosollyal. Felálltam a székből és átöleltem apám, aki szintén megölelt.

–Igen, kicsit hosszú egy út volt, de csak ideértem.– mondtam egy halk nevetéssel. –Egyébként mész valahova?– kérdeztem miután elengedtük egymást, és mindketten helyet foglaltunk az asztalnál.

–Igen, dolgom van a Rózsa falon belül.

–Oh rendben, értem.

Anyám elővett öt tányért és evőeszközöket és megterített.
Eközben öcsém, és húgom is hazaérkezett a tűzelőfával a hatukon, amiért valószínűleg anyám küldte el őket.

–Ella!– rohant felém Eren, hatalmas vigyorral és csillogó zöld szemekkel.
Megöleltem, majd Mikasa is egy halvány mosollyal közelebb lépett hozzám és őt is átkaroltam.

–Olyan menő, hogy egy kadét a nővérem!– mondta a barna hajú fiú, mire én csak elmosolyodtam.

Mikasa szemében viszont láttam, hogy nincs minden rendben.
Ők is helyet foglaltak az asztalnál és elkezdtünk enni.

Csendben ettünk amikor egyszer csak a fekete hajú lány nyugott hangon megszólalt.

–Eren csatlakozni akar a felderítő egységhez...– az említett fiú visszaejtette a tálba a kanalát.

Ökölbe szorította a kezét és rácsapott az asztalra.

–Most miért kellett beköpnöd?!

–Eren!– sietett anyám öcsémhez –Tudod te mi vár rád, ha csatlakozol?! Meg akarsz halni? Akár hányszor csak kimentek a falakon túlra csak kevesen tér– nem fejezte be a mondatot, mert félbe szakítottam.

–Én is oda akarok csatlakozni...és holnap csatlakozok is.

–Mi-miről beszélsz kislányom? Hiszen mikor kadétnak álltál azt mondtad a katonai rendőrséghez csatlakozol.

–Sajnálom anya...hazudtam, hogy megenged..nem akarok értelmetlen életet élni, lehet sok ember halt meg kint, de én hiszek, hogy nem hiába.
És ha Eren is így tesz, akkor megígérem, hogy a tőlem minden telhetőt megtegyem, hogy életben maradjon!