Egy súlyos titok [ItaIzu f.f.] Szünetel

4.Fejezet

Visszatekintésemből visszatértem a való világba. Eközben be is sötétedett. Az ég éjsötét volt, utunkat a hold világította meg. Észre vettem, hogy Izumi kicsit kezd fáradni(ami nem csoda), ezért lepihentünk kicsit az út szélén. Már olyan tíz perce beszélhettem hozzá amikor észrevettem, hogy elaludt. Így karjaimba véve a lányt, elindultam alegközelebbi szálló felé.

*másnap*

Reggel madárcsicsergésre keltem, ami egy tavaszi napon nem ritka. Mivel még Izumi aludt, úgy döntöttem készítek kettőnknek reggelit. El is kezdtem készülödni. Nemsokára ásítozást hallottam a szobából.
- Iz! Szóltam neki.
- Igen? Válaszolt.
- Hozok reggelit addig készülj el. Mondtam mielőtt belemerültem volna a tükörtojás készítésébe.

Gyorsan visszatértem, így hamar megreggeliztünk. Nemsokára el is indultunk a ködrejtekbe vezető úton.

*Izumi szemszöge*

Pár óra múlva meg is érkeztünk a faluba, ahol egy kissebb relytekhelyen találkozhattunk a hercegnővel. Aki nekem egyáltalán nem volt szimpatikus. Mondjuk szerintem Itachinak sem. A nap további részében a klánvezetővel beszélgettünk.

Este mielőtt pihenni indultam volna, beszélgetést halottam a folyosó végéről. Nem arról volt szó, hogy kutakodni akartam, de Itachit halottam beszélgetni valakivel, akinek a hangját még nem ismertem. Így neki is undultam a folyosónak és a végén kitekintettem a fal mögül. Hiba volt.

Haliii! Úgy látszik visszatértem. Igen, tudom kissé rövidke rész lett. De remélem ettől függetlenül még tetszik. Vajon ki lehet a titkos hang tulajdonosa?