Egy súlyos titok [ItaIzu f.f.] Szünetel

5.fejezet

- Figyelj Iz' mindjárt visszajövok csak van egy kis dolgom. -

Ezekkel a szavakkal sietett ki Itachi a szobánkból harminc perce.

Mivel már nagyon meguntam az egyedüllétet így utána mentem.
Lekapcsoltam a villanyt és halkan becsuktam magam mögött az ajtót. A két irányú folyosón, jobbra indultam el. Egyszer csak a folyosó végéhez értem és kitekintettem a fal mögül.
Ekkor megláttam beszélgetni Itachit. De hogy kivel fogalmam sem volt. Mivel nem láttam csak hallottam a hangját. Elég fura volt, bár azt már realizáltam, hogy férfi hang volt. Aztán hirtelen megfordult Ita' gyorsan visszasiettem a szobába, annak reményében, hogy nem látott meg.

*másnap reggel*
Arra keltem, hogy a nap a szemembe süt, de nem bántam mert már kialudtam magam. Átfordultam a másik oldalamra, így szemben találtam magam Itachival. Talán túl közel voltam hozzá. Csak néztem, ahogy alszik. Akár meddig ellettem volna így. De aztán észrevettem, hogy kinyitotta a szemét. Ebből az következett, hogy elvesztünk egymás íriszeiben. Végül ő törte meg a csendet. — Jó reggelt —
Mondta szinte suttogva. — Neked is — szóltam mosolyogva. Ezek után nem időztünk sokat, gyorsan kikeltünk az ágyból és nekikezdtünk a napnak.

*Itachi szemszöge*

A szobából kiérve lassan bezártam az ajtót és gyorsított tempóban haladtam a folyosó vége felé, ahol Obito várt.

-Üdv.. Itachi.- köszöntott lesajnálóan. Nem hagyott megszólalni rögtön folytatta a mondandóját. - Gondolom nem kell eszedbejuttatnom hogy mit tettél a klánod ellen. Igaz? - kérdezte még mindig ugyan abban a hangnemben. - Nem, nem kell.. - hajtottam le a fejem. - Szuper, nos nem azért jöttem, hogy bájcsevejt tartsak veled, úgyhogy rá is térnék a témára. A klánod ellen elkövetett bűnödet csak akkor róhatod le, ha csatlakozol az Akatsukihoz. Ha eldöntötted mit szeretnél, akkor keresd fel ezt a helyet.- ideadott egy papírt amin valószínűleg az a cím volt amit említett.-De csak akkor nézd meg ha már eldöntötted. Miután már nincs rá szükséged égesd el. Nem hiányzik, hogy olyan tudjon róla akinek nem kéne.- fejezte be.-Hát akkor minden jót, Itachi.- köszönt el miután el is tűnt. A papírt a zsebembe tettem és indultam is visszafelé a szobába. Remélem Izumi nem jött utánam annak rossz vége lenne.
Vajon mi lenne a jó döntés? Csatlakozzak vagy ne? Nem, nem csatlakozhatok mi lesz Izumival?! Nem mondhatom el neki, azzal csak bajba sodornám és az nem akarom. Sasukeról már nem is beszélve.. Bár ő még kicsi. Előtte van az egész élet. Miért pont én? Miért nem tehette meg más?!

Sziasztoooooook! Igen, tudom.. Megint sokáig nem volt rész! És ezt sajnálom nagyon! És megpróbálok aktívabb lenni és hosszabb részeket írni nektek. Amúgy hogy vagytok? Tetszett a rész? Amugy sztem kicsit depis lett. Na mindegy. Ennyi lettem volna mára. Byee💞