Are you my Daddy? |☆Kim Taehyung ff☆|

♤1. rész♤

♤1. rész♤
Kim Taeyeon a becses nevem, és Szöülba járok középsuliba. Mint minden "normális" nap, arra kelek hogy nevelő anyám apámmal veszekszik, ezért elkönyveltem magamba hogy ez is egy fasza nap lesz, mint a többi. Nagynehezen kimásztam a puha és meleg ágyamból, majd a fürdőszobába mentem rendbetenni magam. Tudjátok amit általában egy lány csinálni szokott fogmosás, arcmosás meg egy kis smink és trappoltam is lefele az emeletről. Ha jól hallom megint valami hülyeségen vesztek össze, mint mindig. Gyorsan benéztem a konyhába köszöntem nekik és indultam volna suliba ha nevelőanyam meg nem állít.
<Már megint nem reggelizel?! Akkor minek kelet fel korán reggelit csinálni ha nem vagy képes megenni??>
<Majd legközelebb eszek, de most megyek suliba, na pá>
<Haszontalan kölyök>
Mondta orra allat és azt hitte hogy nem hallom meg. Szaladtam is ki és átöleltem legjobb barátom, kinek neve Kim Seokjin. Egyszerűen imádom ezt az embert, bár sokan elitélik és ferdehajlamunak nevezik mert a saját neméhez vonzodik, de szerintem ezzel nincs semmi baj. Az a lényeg, hogy boldog lesz a párjaval nem az, hogy kihez vonzódik. El is indultunk a suliba, majd feltett egy kérdést.
<Taeyeon, ismered Kim Namjoont?>kérdezte meg, bár egy kicsit félénken.
<Ha a suli macsó gyerekére gondolsz akkor igen>kezdtem el egy kicsit kuncogni, majd bele boxolt egy picit a vállamba.
<Igen, rá gondolok te bolond>majd elnevette magát.
<Na, és miért kérdezted?>lettem kíváncsi.
<Hááát. Ami azt illeti bejön egy kicsit.>nézek rá hogy jól hallom-e, mert már évek óta nem volt senkije.
<Komolyan??????>mondtam majdnem ordítva úgy kellett lecsitítania.
<Igen, de ne mond el senkinek!>
<Persze hogy nem fogom. Bár vegyes érzés fogott most el>
<Ez hogy érted Taeyeon? Nem örülsz hogy újra talátam egy embert aki bejön?>kérdezte csalodottan.
<De örülök meg minden, de miért pont ő? Már a fél suli átment rajta, de mégis ő jön be neked. Olyan fura.>
<Jó tudom, de akkor is tetszik na.>
<Bármi lesz én támogatlak, de menjünk mostmár órára>mert idő közben beértünk a suliba. Sajos külön osztályba járunk, de attól még szünetbe találkozunk mindig. Elkezdtem pakolni a cuccom a szekrénybe, de már megint itt van a zaklatóm aki nem képes leszálni rólam.
<Oh, hát itt vagy Taeyeon? Nem akarsz beszélgetni? Már nagyon hiányoltalak>kezdi a dumáját gúnyos hangnembe.
<Tényleg Namjoon? Nekem te kurvára nem hiányoztál>mondtam én is gúnyos hangnembe, de amint rá néztem láttam hogy nem tetszett neki, ezért nekivágott a szekrényemnek és sikerült felsértenie a felkarom.
<Na idefigyelj te ringyó>kapott bele a hajamba.<Velem te ilyen hangnembe nem beszélsz, megértetted?>majd lelökött a földre és elment a csicskáival együtt. {Hát ez fasza} gondolom magamba. Lekötöttem egy ruhadarabbal a kezem és indultam az osztály felé. A tanár megint leszidott mint mindig, és kiküldött az egyik kölyökkel aki Nam csicskái közé tartozik. Ő az a fajta srác aki ha tehetné a tekintetével ölne. A hangját most először hallottam. Amikor leültünk a folyosóra, és ő mellém ült.
<Bocs hogy Nam ilyen faszfej>