BigHit Boys Reactions

💚 BTS - Amikor bizonytalan vagy... 💚

Jin

Párod mostanság nagyon sokáig dolgozik, hiszen hamarosan jön ki a következő daluk MV-je, így még többet próbálnak a megszokottnál. Gondoltad, megleped őt, és főzöl neki vacsorát, hogy erre már ne legyen gondja. Bár te nem vagy jártas annyira a konyhaművészet világában, mint Jin, de próbálod minden tudásod összeszedni, hogy legalább ehető ételt tehess elé az asztalra. Meglepődsz, mert Jin hamarabb ér haza, mint vártad, így te akkor még a konyhában sürögsz-forogsz. Nem is veszed észre, hogy hazaért, így amikor a szószt kevergeted a gáz felett, ő csendesen odaoson mögéd, és hosszú karjaival átnyúl a hónad alatt és átöleli a derekad.

- Mit főzöl Jagiya? - nyom egy puszit az arcodra. Te váratlan érintésétől egy picit megugrassz, de amikor realizálódik benned, hogy a barátod kezei fonódtak köréd, azonnal megnyugszol és ellazulsz.

- Gondoltam, összedobok egy kis spagettit mire hazaérsz, de úgy tűnik elszámoltam magam az idővel - kuncogod el magad aranyosan. - Remélem finom lesz, mert nem igazán vagyok otthon a konyha világában. Pedig ma a konyha ördögének kell megfelelnem - mondtad kissé félve, mert tudtad, hogy Jin nagyon jól bánik az ételekkel és nagyon válogatós is e téren.

- Biztos vagyok benne, hogy isteni lesz - mosolyodott el, majd elővett egy kanalat és belekóstolt a mártásba. Kíváncsian figyelted az arcát, amire undor ült ki, mire te azonnal elszontyolodtál. Ekkor hirtelen maga felé fordít egy óriási vigyorral az arcán

- Olyan könnyű átvágni téged. Ne legyél ennyire bizonytalan, mert ez isteni! - dicsért meg téged, mire a te rossz kedved is tovaszállt. De hogy ténylegesen megerősítse benned, hogy milyen ügyes vagy, jutalmul egy hosszú csókot adott neked, amit te örömmel viszonoztál.

Suga

A zene mindig is fontos része volt az életednek, ennek köszönhetően találtatok egymásra a pároddal is, Yoongival. Mind a ketten szenvedélyesek vagytok e téren, órákon át tudtok beszélni erről a témáról. Suga gyakran kér meg arra, hogy hallgasd meg egy-egy munkáját, nagyon ad a véleményedre, és ez kölcsönös köztetek. Most is éppen a házatokban kialakított kis stúdióban ücsörögsz, ahol egy általad írt dalt veszel fel. Párod tudja, hogy szoktál néha dalokat írni, hiszen ki ne venné észre azt a sok kottát, amit rendszeresen ott felejtesz a zongorán, de arról fogalma sincs, hogy énekelni is tudsz. Erről a titokról hullik le a lepel, amikor rád nyit a felvétel közben. Egy ideig csak csendben figyeli, ahogyan csukott szemmel hajolsz oda a mikrofonhoz és engeded, hogy átfollyon rajtad a zene, de aztán egy pillanat erejére kinyitod a szemedet és meglátod őt. Azon nyomban lefagysz és onnantól egy hang sem hagyja el a torkodat.

- Mi a baj Jagi? Miért hagytad abba, olyan szép volt! Sosem mondtad, hogy ilyen jól tudsz énekelni! - nézett rád egy kissé sértetten, hiszen mindent megosztotok egymással.

- Azért nem mondtam, mert nem is tudok - ráztad meg a fejedet, ezzel is nyomatékosítva mondatodat. - Az egy dolog, hogy szeretek, de sosem éreztem túl jónak a hangomat - húztad el a szádat és tekintetedet a földre helyezted.

- T/N, nézz rám! - nyúlt az állad alá, majd óvatosan felemelte az arcodat és tekintetetek egymásba fűződött. - Tudod jól, hogy szeretlek, de elfogultságból sem hazudnék neked. Soha. Az nem én lennék. Azért mondtam neked az előbb, mert tényleg tehetséges vagy, nem csak azért, mert a barátnőm vagy. És hidd el, benne vagyok annyira a szakmában, hogy reálisan meg tudjam állapítani az ilyesmit, szóval ne mond azt nekem, hogy nem tudsz énekelni, mert igen is tudsz - mondta mindezt a szemedbe, te meg sem tudtál mukkanni a döbbenettől. Tudtad a párodról, hogy őszinte és néha nyers, de ez a fajta reakció nem kicsit hökkentett meg.