A bátyám haverja

5

Reggel az ébresztőm hangjára keltem. Ma már csütörtök van és eddig nem volt túl eseménydús a hetünk. Itt ülök a harmadik órámon, ami egy rém unalmas matek és eszembe jutott egy remek ötlet, amit rögtön meg akartam osztani a többiekkel, így írtam is a csoportba.

Maja: Srácok holnap menjünk már el bulizni.

Lau: Adom csajszi. Amúgy valaki mentsen meg, mert halálra untat ez a hárpia. xd

Cam: Rossz kislányok nem telefonozunk óra közben.

Alex: Kértek büntit?

Maja: Köszi srácok nem, de szerintem ti meg se szólaljatok akkor. @Milán @Oliver  vegyétek elő a kurva telótokat, mert nektek baszok egy tollat. xd

Milán: Áu bazdmeg. Megcsapjam a segged?

Oli: Menj az anyádba.

Maja: Bocsi, de csak így tudtam elérni, hogy rám figyeljetek.

Alex: Ne csapkodd te senki seggét haver.

Cam: Majd én megcsapom a tiéd.

Maja: Hallod L. a pasid mióta buzi? Amúgy chill, nem gondolta komolyan.

Lau: Nem tudom, de akkor segíts pls újat keresni, mert így nem kell nekem.

Cam: Hé bébi csak is téged szeretlek, eskü. xd

Milán: Ugyan apuci tegnap nem ezt mondtad...

Maja: Oké fúj nehogy elkezdjétek ezt az apucis szarságot, mert falra mászok...

Oli: Ugyan csak azért mondod ezt, mert sosem próbáltad még.

Maja: Bár úgy lenne.

Cam: MI?

Alex: MIVAN?

Oli: Kislány ugye csak viccelsz?

Milán: Ki a faszt öljek meg?

Lau: Fiúk hagyjátok!

Nem válaszoltam nekik. Ez a dolog mindig is érzékeny téma volt nálam. A szemembe könnyek szöktek, így minden szó nélkül felálltam és kiviharoztam a teremből be a mosdóba. Nem akartam elszólni magam, csak hirtelen felindulásból írtam le. Senkinek nem meséltem, egyedül Lau tudja a kezdetektől fogva és ő segített kimászni ebből a beteges játékból. Én eleve bele sem akartam menni, de kényszerítettek rá. Eleredtek a könnyeim mikor elárasztották az elmém azok a hülye emlékek. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki magához von és megölel.

- Nyugi bébi. Vége nem hagyom, hogy még egyszer bárki ilyet tegyen veled. - nyugtatgatott a barátnőm.
Ekkor kicsapódott az ajtó és a fiúk estek be rajta.

- Kicsim mi a fasz van? - kérdezte Milán.
Megtöröltem a szemem és feléjük fordultam.

- Nincs semmi. - erőltettem magamra egy mosolyt.

- Mi az, hogy nincs semmi. Igenis kurvára van. Ki volt az? - kérdezte Cam ingerülten.

- Lényegtelen. - emeltem fel én is a hangom.

- Nem, nem az. Ki volt az? - Alex ugyan olyan idegesen kérdezte mint a bátyám.

- Engedjétek már el ezt a témát kérlek. - kezdtem el megint könnyezni.

- Srácok elég volt. - kiabált rájuk Lau majd kilökdöste őket az ajtón, aztán becsukta azt, majd megölelt én pedig ott sírtam a vállán.
Mikor abbahagytam már kicsöngettek, így rendbe szedtem magam és mikor újra becsöngettek már nyoma se volt a sírásomnak. A suli további részében nem nagyon szóltam senkihez Laurán kívül. Tesi után végre mehettünk haza. Gyalog indultam el, ugyanis Cam és a barátnőm moziba mentek, így nem tudott elvinni. Sétáltam egy 2 perce kb, mikor lelassított mellettem egy autó, majd lehúzódott az ablaka. Nem néztem oda csak mentem tovább.