Élet anyu nélkül

fura délután

Miután ugy véltem, a fiúk rendben lesznek, elindultam a buszmegállóba. A lányokkal a közeli pláza előtt találkoztunk.

-Csajoook!- rohantam hozzájuk, mikor megláttam őket, egyáltalán nem törődve azzal, hogy a körülöttünk lévő emberek valószínüleg teljesen hülyének néznek.

-Linaaaa!- jöttek felém hasonlóan, két hete nem látott barátnőim.

Jó szorosan összeölelkeztünk, majd miután alig ha nem a szuszt is kiszorítottuk egymásból, úgy döntöttünk, mindhárman szeretnénk még élni, úgyhogy elengedtük egymást.

-Na, melyik bolt dolgozóit boldogítjuk először?- kérdezte Lili.

-Én arra gondoltam mehetnénk moziba is. Már tök rég voltam és most van egy cuki film, ami nagyon érdekel. Nektek is tuti tetszeni fog!- vetette fel Dorka.

-Én benne vagyok! De előtte vegyünk nasit és zsepit! Tudjátok, hogy barmilyen filmen képes vagyok elsírni magam!- mondom röhögve.

-Alap.- teszik még hozzá mindketten.

***

A film nagyon aranyos volt! Nekem nagyon tetszett!

-Ez annyira cuki volt!- mondtam még mindig szipogva.

-Nagyon! Jó választás Dorka!

-Köszi! Nekem is tetszett!

-Szóval, mi lesz a kövi állomás?

-Szerintem próbáljuk meg a Zarát, hátha nem emlékeznek ránk legutóbbról.- javasoltam nevetve.

Ugyan is legutóbb, a lányokkal egyen pulcsit szerettünk volna és a Zarában találtunk egy nagyon szépet, ami mind hármunknak tetszett és jól is állt. Ezzel még nem is lett volna baj, de a három teljesen ugyan olyan pulcsin három különböző ár szerepelt. Ott vártunk kb egy órát. Feltartottuk a sort és ahogy láttam nem csak a többi vevő, de a dolgozók sem voltak elragadtatva tőlünk. Nem is értem miért!😂 utána persze a csajokkal jót röhögtünk, hogy ilyen szerencsétlenek is csak mi lehetünk!😂

Ma szerencsére nem azok az eladók voltak, ennek ellenére siettünk a vásárlással.

A nagy járkálás, beszélgetés, nézelődés, próbálás és vásárlás közben eléggé megéheztünk.

A pláza egyik részében mindenféle gyorskajákat lehet venni. Beálltunk a KFC előtti sorba és beszélgettünk tovább.

-Ti ismeritek azokat a srácokat?- kerdezte hirtelen Lili, fejével aprót biccentve két egészen helyes fiú felé, akik egy másik sorban álltak és beszélgettek.

-Én nem.

-Gőzöm sincs ki ők- válaszoltam én is a felém meredő két szempárnak.- miért?

-Mert folyton erre néznek. Azt hittem egyikőtök ismerősei.

-Hát nekem nem, de örülnék ilyen helyes ismerősöknek!- erre a kijelentésre mind hárman hangosan felnevettünk.

Megvettük a kajákat és Lilivel félre álltunk. Vártuk, hogy elkészítsék, míg Dorka el ment helyet keresni. Itt mindig nagyon sokan vannak és nehéz szabad helyet találni.

Mikor már a helyünk és az ebédünk is megvolt, Lilivel odamentünk az asztalunkhoz. Azaz Lili oda ment én meg neki ütköztem valaminek, vagyis inkább valakinek.

A fejem felemelve, az egyik- Lili szerint minket néző- helyes sráccal találtam szembe magam...

***

Halii! Bocsi, hogy eltűntem! Táborban voltam az erdő közepén aztán meg nem tudtam hogy folytassam. De most már itt vagyok és igyekszem sűrűbben hozni a részeket! Puszii!💕💕