Harry Potter Oneshots

Piton X Reader

 nagytimii kérésére. Remélem tetszik. ✨❤️

-Hé Piton!-futottam, a fiú után.
-Ohh hé szia.-köszönt.
-Szia.-köszöntem, mikor levegőhöz jutottam.
-Hogy hogy itt vagy?
-Nem emlékszel megbeszéltük.-néztem rá kérdően.
-De csak, azt hittem, hogy mással akarsz, majd jönni.
-Mégis kivel jönnék, ha nem veled?! Vagy ha akarod el is mehetek!
-Ne. Létszi.-nézett rám, avval az édes nézésével.-Csak...
-Csak?
-Azt hittem Jamesel jössz vagy valamelyik tekergővel. Hisz olyan jól elvagy velük.
-Jaj Piton.-eresztettem el, egy kínos nevetést.-Bármennyire is nehéz elhinni, de James az unokatesóm és Sirius így nem mer rám mászni. Lupint meg ismered.
-Hát ez kínos. Azt hittem, hogy te és James.-vakarta meg, a tarkoját.
-Fújjj dehogy.-fintorogtam.
-Mit mondtam, a fintorgásról?-kérdezte.
-Hogy bármit csinálok imádod.-mosolyogtam rá ártatlanul.
-Néha átkozottul igazad van.-mondta és megcsókolt.

Váratlanul ért, a csók, viszont viszonoztam, hisz már egy ideje beleszeretem Perselus Pitonba. Eszembe jutatta, az első találkozásunkat.

Vissza emlékezés

-Hé jól vagy?-kérdeztem, egy fiút, aki egy tocsában ült és tiszta sár volt.
-Szerintem, a kinézetem elárulja.-utalt arra, hogy néz ki jelenleg.
-Sajnálom. Igazad van. Ki tette ezt veled?
-Ne sajnáld, hisz te nem tettél semmit.-sóhajtott.-és egyébként azok az átkozott tekergők voltak.-nézett fel először.-Várj te is közéjük tartozol. Asszem én megyek.-állt fel és indult el.
-Ne várj. Én nem vagyok olyan, mint ők.
-Tegyük fel, hogy hiszek neked.-sóhajtott egyet, viszont nem ment tovább.
-Akkor adj egy esélyt.-könyörögtem neki.
-Van egy olyan érzésem, hogy lehet, hogy te fogod okozni, a vesztem.
-És mi van, ha te az enyém?!-húztam fel, a szemöldököm.
-Jogos. Rendben, adok egy esélyt. Egyébként Perselus Piton vagyok.
-T/N V/N.

Vissza emlékezés vége

'Jogos. Rendben, adok egy esélyt.'

Még mindig az első mondtai hangoztak, a fejembe. Talán itt kezdődött minden. Talán már előtte, anélkül, hogy tudtunk volna róla. De ebben, a pillanatban csak ő és én számítotunk.