A karácsonyfák, a hógolyók és a mézeskalácsok esete

Színes Karácsonyt mindenkinek!

Igazából nehéz lett volna megmondani, hogy kinek a hibája volt az a káosz, ami mind a HOMRÁt, mind a SCEPTER 4-t felforgatta a december 20-ától 24-éig terjedő négy napos időszakban. Bizonyos szempontból Kusanagi tehetett róla, mert neki támadt az az ötlete, hogy ki kéne dekorálni a bárt az ünnepekre, más szempontból Totsuka, mert ő választotta ki a pont öt centivel magasabb fenyőt. Nem lehet figyelmen kívül hagyni Awashimát sem, aki felvetette, hogy igazán meglephetnék valamivel a kapitányt karácsony alkalmával, sem Fushimit, aki, miután eldőlt, hogy az ominózus ajándék két titokban felszerelt, a HOMRA bejáratára néző kamera lesz, jóval idő előtt elkezdte nézegetni a felvételeket, és kiszúrta azt a bizonyos öt centivel magasabb fát.

Bár Fushiminek azért talán kicsit nagyobb szerepe volt a dologban. A fiú ugyanis tökéletesen tisztában volt vele, hogy ha belefoglalja a jelentésébe annak a felvételnek a tartalmát, és bekopogtat vele a Kék Király irodájának ajtaján, akkor rövidesen elszabadul a pokol. A gondolatban azonban volt valami abnormálisan és ironikusan szórakoztató, amiért az az egyetlen hivatalosan-rá-sem-szabad-még-nézni kamerafelvétel szinte könyörgött azért, hogy mutassa meg. Úgyhogy végül legépelte a plusz két bekezdést, csatolta a megfelelő videóanyagot, és a tablettel a kezében elsétált az irodáig.

Ez történt december 20-án, délután kettőkor. Délután háromra a Kék Király végzett a jelentések átböngészésével, és beidézte az irodájába. Az első kérdés nagyon egyszerű volt:

- Pontosan kik és mikor szerelték fel azokat a kamerákat? Hivatalosan nincs fennhatóságunk Shizume területén...

- Hidaka és Enomoto intézték a szerelést, uram. Karácsonyi ajándék lett volna... - közölte unottan Fushimi, a hóna alá csapva a tabletet.

- Karácsonyi ajándék... - Reisi sokatmondóan hümmögött, és olyan tekintettel vizslatta a félig kirakott puzzle-t az asztalán, mintha tökéletesen tisztában lenne a szó jelentésével, tudná, hogy tartoznak hozzá bizonyos szokások és események, de egészen abszurdnak hatna számára a gondolat, hogy bármilyen szempontból át kéne értékelnie egy napot, netán még szabadságot is kéne adnia néhány embernek pusztán azért, mert valami őrült vallási közösség fontosnak gondolja. Aztán újra a képernyőre pillantott, és valószínűleg ezt a gondolatot felülírta az a megnyugtató érzés, hogy végre rálát arra a területre, amiről a leginkább információt akart szerezni, de amitől a legszigorúbb tilalmak választották el. Végül pedig következett a jelentés tartalma:

- A számításokat te végezted? - egyértelműen a fa magasságára utalt.

- Igen - biccentett Fushimi, továbbra is ugyanazzal a monotóniával. A Kék Király megint hümmögött, valószínűleg igyekezett racionálisan elemezni, hogy van-e bármi értelme versenyezni a HOMRÁval pusztán azért, mert öt centivel magasabb fenyő áll a bárban, mint a SCEPTER 4 főhadiszállásán, de végül a kompetíció iránti egészséges vágy győzött.

- Fushimi. Lenne egy feladatom számodra.

És ezzel a mondattal hivatalosan is elindult a lavina.

***

A HOMRÁhoz későn jutott el az információ a nem tervezett versengésről. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy Shizume lakóit éppen az a hőmérséklet-légnyomás párosítás kínozta amikor iszonyú hideg van, de még nem esik semmi hó. Az év aktuális időszakához illően a bárban egyébként is nagy volt a tömeg, hiszen a klántagok mindegyike kicsit otthonának érezte... de rátett a dologra egy lapáttal, amikor valami megmagyarázhatatlan okból az áramszolgáltatásba kihagyások csúsztak, és a fűtés, a sütő, a villany olyan lett, mint a mesében... hol volt, hol nem. Kusanagi tehát kirakta a „Zárva vagyunk" táblát, előhalászott egy csomag takarót (a legnagyobbat, egy piros pöttyöset azonnal Anna köré tekerte, akinek lényegében csak az orra, és tágranyílt, bíborvörös szemei látszottak ki belőle), és barátságosan megkérte Mikotót, hogy a probléma elhárultáig lehetőleg ne hagyja el az épületet.