[ 07 : 00 ]
Hogy mikor készültem el? Fogalmam sincsen - az idő, mint szemhunyás röppent el hirtelen, s csak azt tapasztalom, hogy a tömegközlekedési jármű sárga lakkozású kapaszkodóját fogom görcsösen, noha nem félek az eleséstől; nincs ennél lejjebb.
Egy túlontúl ismerős dallam indul, akkordjai rögvest megannyi emóciót ébresztenek bennem hallójáratomba kúszva, s megjelensz előttem. Lelki szemeim előtt mosolyod látom, azt az ajakgörbületet, mely engem is folyton felvidított - de elillansz.
Szemeim felriadva nyitom fel, megannyian körülöttem furcsán vizslatnak, de mintha nem léteznének.
Körbenézek, ám te nem vagy sehol - mosolytól ragyogó arcod nem lelem, s kétségbeesek.
Miért nem ragaszkodtam oly' erősen, hogy magam mellett tartsalak?
YOU ARE READING
# stay in my life
Non-FictionTudom, hogy nehéz, de kérlek, maradj mellettem. Szükségem van rád, mert végleg elvesztem önmagam. · completed · 20200930 ❍ | -beforethedawn ههههه
