# stay in my life

VI.

[ 16 : 00 ]

Lehuppanok ágyamra,a paplanrengeteg pedig majdhogynem elnyel - szemeim lehunyom, végre el szeretném csendesíteni gondolataim, ám egyetlen minutumra sem sikerül. Fejem zúg, s a végtelen magány gondolata könnyeket ültet szembogaraimba - lehet bárki mellettem, én végeláthatatlanul magányos vagyok, ha te nem vagy.
Soha nem tud pótolni téged senki sem, s én fuldoklom nélküled. Szükségem van arra, hogy életem részese legyél.
Ám már messze jársz; túl messze, s hiába nyúlnék utánad, nem érlek el. Többé már nem. Soha nem kapom vissza életem egyedüli fénysugarát, azt, aki minden örömömnek a kiváltó oka volt.
Sötétségbe lettem száműzve, s csak rád tudok gondolni.
Hiányzol!