Aizawa hét lázadója

Mi lesz itt?

Hali Nagyon sajnalom a késést pedig megígértem.  Tényleg nagyon sajnálom hogy késtem egy napot, de itt vagyok egy új résszel. Nem is húzom tovább a szót. Jó olvasást.💞

Miroku pov:

-Fiuk! - szóltam megint.

- Akkor mi elmegyünk!- Mondta Momo is.

- jó jó. - szólalt meg Bakugó és el oltotta a lángot. - így már jó hölgyeim?- kérdezte gúnyosan.

- Te most gúnyolódsz?- Kérdeztem.

- Nem én csak azt tettem amit mondtatok- forgatta szemeit.

- Nem te most gú- ááá annyira mindegy én inkább haza megyek.- mondtam és megfordultam. Erre Emma kezdett beszélni és megfogta a csuklóm és visszarántott.

- Várj én is megyek de előbb azért ismerjétek el fiuk hogy nekunk  van igazunk. Mivel ha nem oltottátok volna el akkor akár le éghetett volna az egész park. Szóval ismerjétek el hogy jó ötlet volt!!- mondta Emma mire Momo és Aishi bólogattak.

-Nem nem fogjuk, husz ez csak egy láng volt - Vágott fel Denki.

- Vagy talán a törvény tíltja?- mondta Kirisima.

- Nem hinném hogy a szórakozás bűncselekmény.- mondta Bakugó szemeit forgatva.

- ahh~ inkább hagyjuk semmi értelme ezen veszekedni.Buták vagytok mint a tehenek.  Én inkább haza megyek. Gyertek lányok- mondta Momo.

- TE MOST LETEHÉNEZTÉL? - Órdította Bakugo. De mi mint akik meg se hallották csak mentünk tovább.

Elmentünk a parkból. Még beszélgettünk egy két órát, de úgy repült az idő hogy észre se vettük.Lassan viszont már 9 óra volt ezért el kellett indulnunk haza felé. Nem akartam ma is Emmán élősködni ezért nem akartam ma nála aludni se.  Végül elbúcsúztunk egymástól és haza indultam. Én nagyon fáztam hazafelé  szinte jéggé fagytam pedig még messze voltam az otthonomtól. És hát ahogy haladtam arra lettem figyelmes hogy eleredt az eső is. Előszőr átkoztam az eget hogy miért pont velem kell  megtörténnie. Nem lehetett volna még egy kicsit várni csak amíg haza nem érek ?!   Hideg őszi este és csak egy púlcsi volt rajtam. Az iskolatáskám még a hátamon és az eső már szakadt. Egyszer csak arra lettem figyelmes hogy egy kocsi lehúzódik oldalra mellém. Egy fekete BMW  volt. Az ablak lassan lehúzódott én pedig próbáltam szemeimmel a kocsiban ülő személyt keresni.

-Elvigyelek? - kerdezte egy ismerős hang.

- Sensei?- kérdeztem hunyorogva. A szemembe folyt az eső víz és alig láttam valamit.

- Igen, de ha akarsz sétálhatsz is.- Válszolta szokásos hangján.

- De idegen pasasok kocsijába nem szabad beszálnom.- mosolyodtam el. És legnagyobb meglepetésemre neki is húzodott egy kis mosoly a szája szélére. Ha jól láttam, bár ki tudja.. abban a pillanatban nem nagyon látam valami tisztán.

- Hát jó akkor megyek- mondta

- Ne ne ne megyek.- mondtam és beültem az anyósülésre.

- Cím?

-Ja igen a ___________. - mondtam el a címet.

-Hogy-hogy ilyen későn, egyedül?-vonta fel szemöldökéd de csak előre figyelt, nézte az utat.

-Ömm csak megint találkoztunk a többiekkel.

- Ó értem. És ittatok alkoholt?- tette fel a következő kérdését.

-Nem- Hazudtam, miközbe megrántottam a vállam hogy hitelesebb legyen a dolog. Többet nem is beszéltünk. Némán ültünk egymás mellett. Az autóban benne volt az illata  olyan féfi parfum illat volt. Sose néztem volna ki belőle hogy parfümöt használ. Egyre jobban úgy érzem hogy szeretem.. szeretem?! Nem ez nem lehet... de ha mégis..  ezt hogy mondhatnám el neki hisz ő tanár én meg diák ,a kórkülömbségről már né is beszéljünk. De engem ez se érdekel... Gondolataimat Aizawa zavarta meg.