Iskolai rémtörténetek [18+]

Fényérzékeny

A legöregebb szárnyban laktam elsőévesként. Régebben kórházként funkcionált egy influenzajárvány idején, így jó pár ember életét vesztette. Még egy olyan szoba is volt, ami annó hullaházként használtak. Ebben aludtam egyik este, legalábbis próbáltam, mert hallottam, ahogy az ajtó kinyílt, majd becsukódott – magától. Próbáltam kizárni, és azt mondogattam magamnak, hogy csak beképzeltem, ám pár másodperccel később valami megragadta a lábamat, érezhetően. Felnéztem, egy sötét árnyat láttam. Ahogy felkapcsoltam a villanyt, köddé vált