ig: w.ribizlii
Mi tesz boldoggá?
Egyszerűnek tűnő kérdés, azonban annál nehezebb megválaszolni. Legalábbis egyesek számára.
"Jelenleg a nikotin!"
Ahogy a füst ellepi a tüdődet, majd kiáramlik a szádon. Valóban megnyugtató egyesek számára, azonban csak pillanatnyi boldogságot okoz.
Egészen meleg szeptemberi nap volt. A King's Cross kilenc és háromnegyedik vágányánál már szinte csak a diákok hozzátartozói voltak. Szinte minden tanuló már a mozdonyon tartózkodott, üres kupékat keresgélt, hátha maradt még.
Egy hosszú fekete hajú, fekete öltözetű, szép arcú lány állt a peronon. Újra és újra beleszívva cigarettájába. Lábánál barna bőrönd hevert, kezében pedig fekete, ébenfából készült pálcája.
Utolsót szívva a káros szerből, maga elé dobta majd fekete magassarkújával rátaposott.
A vonat hangosan fújt hármat, jelzésül hogy indulni készül. A lány az utolsó pillanatban szökött fel az egyik vagon ajtajába, máris lassan elindult.
Maga előtt lebegtette utazóládáját, szép arcára pedig tömény undor ült ki. Undorodott mindentől. A vonattol, az emberektől, a hangoktól, a helytől, a levegőtöl. Viszont muszáj itt lennie, ha rajta múlna valahol mulatná az időt.
A folyosón haladva helyet keresett magának, ahol az út hátralevő részében meg tudja húzni magát.
Őt szinte senki sem ismerte itt, nem voltak barátai ezen a helyen. Csakis magára számíthatott.
Talált egy viszonylag üres fülkét. Csupán két lány ült ott, egymással beszélgetve. Látszólag nem lehettek többek tizenháromnál.
A lány megkérdezte bejöhet e, a másik kettő pedig örömmel fogadta. Elfoglalta hát az egyik ablak melleti helyet, ládáját a feje feletti polcra tette, amiből előbb egy könyvet vett elő.
Feketemágia felvirágzása és bukása!
Nos, érdekes olvasmány egy lassan tizenhét éves lánynak. Minden esetre a megjelölt résznél fellapozta, majd bele is merült.
Kizárta a két kislányt, nem törődött a néhai nevetésekkel, sem a nővel aki ételt árulva jött. Nem vett tőle semmit, nem volt szüksége semmire. Pénze volt bőven, étvágya viszont cseppet sem.
Az órák gyorsan teltek a lány bánatára. Nem akart leszállni innen. Még minden olyan nyugodt és békés. Most az egyszer nem akarta elrontani az öszképet.
A két kislány valamikor kivonult a fülkéből, majd tallárba öltözve tértek vissza. Tehát hamarosan megérkeznek.
A fekete hajú is kivette ládájából tallárját, majd kisétált a kupéból, hogy megtalálja a mosdót.
Sorra jöttek vele szembe a diákok. Zöld, Piros, Sárga és Kék tallárban. A Roxforti házaikat jelölték a színek.
Miután átvette a tallárját, visszament a kupéba. A két lány kissé megbámulta őt. Fekete tallárt viselt, ők pedog kéket.
BẠN ĐANG ĐỌC
Próbálj meg szeretni! | Draco Malfoy ff. |
FanfictionKorhatár: 18+ " - Mit csináltál? - kérdezte rémülten, teljesen lesokkolódva. - Megöltem! - felelte közömbösen, miközben lenézett véres kezére. Őt nem érdekelte mi történt. Megszokta már az ilyesmiket. " Korábbi cím: Just Try To Love Me