Ahogy a Birodalmakra,Törzsekre és klánokra jött az fekete fehér foltos ég úgy jönnek elő az állatok az erdőkből elemózsia keresésére így a vadászok is a nemzetekből hús szerzésére amivel etessék a táborokat ahol családjaik,barátjaik laknak s legyen mit enniük reggel.
Ahogyan egy kisebb Mennydörgői vadász csoport a Poros szikláknál vadászva nyúllakra a provincia katonai vezérével együtt meséltek egymásnak történetek egy kisebb vadász túrát csináltak az ezüstösen ragyogó nagy hold és kis hold alatt.
-Emlékszel még arra amikor itt anno őzek meg szarvasok éltek.
Mondta az egyik a másiknak halkan hogy meg ne zavarja az éjszaka csendjét.
-Igen kár hogy meg kellet őket ölni,oda a csodás vadász állomány.
-Igen oda de ez a Birodalmunk és mások védelme miatt kellet.
-Persze persze de hiányolom a húsukat.
-Én is és mondjuk mindenki a keleti provinciában.
Mondta a katonai vezér egy kicsit búsan de nyugodtan.
Ahogy fojtatták a sétájukat Fehér Karom meg látott egy furcsa sziluettet a távolban csak nem tudta megmondani hogy mi az.
-Hé vadászok mi az az izé ott?
Kérdezte halkan hogy ellne az őzt.
-Kettő dolog lehet szarvas vagy őz mindkettő jó ezen a ponton.
-Igen mindkettő eshetőség jó opció!
Mondta a két vadász egymásnak halkan.
-Akkor miért állunk itt?Vadászuk le s vigyük el a táborba!
Ezen mondat után mind elkezdtek futni az őz felé ami nem látta a rá eső veszélyt.
Ahogy futottak az állat felé úgy lett nyilvánvalóbb az állatnak a veszély.
-Fiúk miénk a préda a Szikla kapukig vagy vastag folyóig és azok viszonylag közel vannak!
Mondta a vezér egy kicsit üvöltve de még mindig nyugodtan.
Ahogy az őz egyre lassabb és lassabb lett addig a vadászok a vezér és harcos gyorsabb lett míg rá nem tudtak ugrani ami egy kicsit halálos de számukra az volt fontos hogy elkapják akármi is legyen az ára.
-Végre eldőlt végre meg halt!
Üvöltötte boldogan a vezér ugrálva az őz körül.
-Végre meg van csak el kellene vinni a táborba.
Mondta az egyik vadász örömtelien.
-Ha rajtunk múlik nem.
Mondta egy csapatnyi Láng törzsi harcos mindegyik harcra készen támadtak a Mennydörgőiekre.
-Ó Holdnak a lánya lenne a nejem.
Mondta a vezér futva vissza a táborba a csapatával ahol nagy valószínűséggel biztonságba lesznek.
-Nem lesz ez oly egyszerű ahogy gondolod!
Mondta az ellenséges vezér idegesen és utánuk eredt nagy sebességgel ahogy a többi harcosaival elkapva a két vadászt .
-O Holdnak a nevére miért vadászatkor támadnak a patkány elméjű Láng törzsiek?
-Nem tudom de ne haljunk meg és legyünk egyek Fenyő csillaggal!
-Rendben.
Futottak csak futottak mint a meszes a táborba.
-Nézd a magaslat közel vagyunk a táborhoz!
-Harcosok álljatok meg hagyjátok őket futni nem az a célunk hogy harcosokat öljünk az elfoglalandó területen kívül!
Mondta az ellenséges vezér idegesen és hangosan így az összes harcos megállt és hagyták a vezért és harcost elfutni.
A két túlélő egy kicsit lassabb tempóval mennek tovább a tábor felé.
-Hogy ennének meg egy egész vörös hangya bojt.
-Ezzel egyet értek vezér uram.
-Mi a hangyás világráhozójuknak jut eszükbe egy terület szerzés?
Mondta minden idegességével ami benne volt.
-Ez engem is érdekel de jussunk el a táborba.
-Rendben de igyunk egy kicsit ha elérjük a folyót.
-Egyetértek ezzel a gondolattal.
Ahogy elértek egy kis patakot és elkezdtek inni a patakból a vezér majdnem bele is esett a patakba a fáradtságtól a harcos meg oldalra esett ahol egy kis sün volt amibe bele esett és megszúrta magát és egy vérzett is egy kicsit de nem volt vészes.
-Tovább meggyünk?
Kérdezte a harcos fáradt de kedves hangon.
-Igen menjünk tovább.
Ahogy a tábor fele mentek úgy jött fel a nap a távolban a szemükbe sütve a nap fátyolos sárgás narancssárgás fényei de így is a kapu köves oldalába feküdtek ami szúrta a hátukat.
Ahogy a tábor kezdet felkeledezni csak végezték a dolgukat ami táboron belül történt amint egy őr ment a kapuba a dolgát csinálni mondjuk nézte a két társát ott aludni de nem tudta mit csináljon így hagyta őket ahogy voltak előtte a társai.
KAMU SEDANG MEMBACA
Harcok erdejei Háborúk kezdete
Pertualangan(lesz leírás((egy kicsit lusta vagyok))
