Nagy gomb szemekkel merettem rá amikor hirtelen hallottam egy fülsüketítő visojt. Orbi volt az. Életemben nem hallottam ennél lányosabb és hangosabb sikojt. Nagy rémületemben ki futottam a fürdőszobából Isten tudja hová. Most már még jobban elvoltam veszve mint az elején.
"A fenébe miért kell több csempés szobának lennie a házban!" Motyogtam magamban nem elég , hogy a ház egy kibaszott nagy kúria még több csempés szoba is van benne, hogy véletlenűl se találjam meg a konyhát.
Már a harmadik folyósóra fordultam be amikor megláttam még egy csempés szobát. Gyorsan becsuktam a szemem. Azon gondolkozok, hogy most körbe körbe járkáltam és megint kilyukadtam itt, vagy ez most már a konyha. Igazából fene se tudja.
Nagy levegőt vettem és elindultam a konyha vagy fürdőszoba vagy esetleg mit tudom milyen szoba felé.
Kinyitottam a szemém. Istennek köszönhetően most a konyhába léptem be ahol már láttam Kittit enni.
"Mi a sza-" Kitti felnézett.
"Mi van?"
"Miért nem fekszel azt mondtad nincs kedved felkelni és megmutatni nekem a konyhát akkor most miért vagy itt?" Vágtam rá mérgesen.
"Hát fekvés közben megéheztem és gondoltam kijövök hozzád enni de nem voltál itt amikor bejöttem szóval elkezdtem egyedül enni."
Mérges szemekkel néztem rá amikor hirtelen valaki bejött a konyhába. A szememet a másik lényre tekintettem. Aki meglepetésemre Orbi volt.
Az egész feje piros volt, vajon a fürdőszobás történet miatt?
Köhögöt egyet aztán mondta "Na gyerekek nekem most mennem kell tudjátok nem könnyű a kovidnájntín idején." Mondta aztán felkapta a hello kittys táskáját és elindult az egyik folyosón.
Kitti még egy utolsót nyivákolt és utána ette tovább a reggelit.
Oda mentem én is a talám mellé. Megszagoltam hát esküszöm, hogy éreztem a pénzt szagját. Még egy utolsószor rá néztem Kittire és utána meg kóstoltam az étket. Hát, hogy őszinte legyek életemben még sosem ettem ilyen finomat. Mondjuk az Orbiéknál csak a legjobb kapható;).
Már lassan befejeztem amikor láttam Kitti szomorú szemmel mered az üres tányérra.
"Kérsz még?" Kérdeztem tőle.
"De nincs itt több és Mommy nem tudom hova tette a maradékot." Mondta szomorúan.
"Tessék az én maradékomat megeheted."
"Miért már nem fogod megenni?"
"Reggel nem szoktam olyan sokat enni szóval nekem ez teljesen elég volt, tessék!" Mosolyogva oda löktem neki a tálat. Kitti azonnal elfogadta vidáman.
Talán mégsem lesz olyan szörnyű ez az 1 hét. :)
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
