Csak egy (voltam) a sok közül

Micsoda ?

Nagyszünetben lementem a büfèbe mivel èhes voltam. A büfè sor most nem volt olyan hosszú aminek nagyon örültem így hamar megkaphattam a csigámat mint hittem volna. Mivel megint jó idő volt ami furcsa is egyben mivel október közepèn azèrt már nincs 10-15 fok. Így hát ki ültem az egyik üres padra ès malyszolgatni kezdtem az ètelem. Figyeltem a körülöttem lèvő embereket akik jöttek mentek előttem ès kezükben a tanulnivalokat amit gondolom nem tanultak meg. Míg èn egy egèsz napot is el tudok tölteni vele. Bár ez is csak èn lehetek. Nèha mèg túl szoktam menni a tanulnivalokon is ès csak azt veszem észre , hogy 3 teljes olyan anyagot is tudok amit mèg nem vettünk. Nèha mèg azon is elgondolkodom , hogy mikor fog az agyam kisülni a rengeteg információtól. Csak annyit veszek èszre magamon , hogy keresek valakit. Valamilyen szinten harakszom magamra , hogy az utóbbi 9 napban őt keresem mikor tudom , hogy soha nem fogom látni újra. Fura ha azóta is èrzem az illatát az ágyamban meg úgy az egèsz szobában ? Mèg most is. A legdrágább Armani parfüm , se nem èdes se nem keserű. Olyan pont jó. Ès már csak a csengőt hallom ezèrt rohanni kezdtem az órára.

Szerencse , hogy ma nem volt olyan sok órám aminek oltárira örültem így a szobámba èrve lepakóltam , rendet csináltam ès megnèztem , hogy van a hűtőben kaja ami persze , hogy nincs így megint zenèt hallgatva hagytam el a szobát amit bezártam. Lèpcsőn kocogva lemegyek ès ki az èpületből. Sètalni kezdtem a közeli szupermarket felè ès közben megint eszembe jutott a parfüm illat. Nagyot szipantottam mire úgy èreztem , hogy mögöttem van így boldogan fordultam meg , de ott senki nem volt. Mèrgesen mentem tovább. Èn mièrt sovárgok utána ? Ès egyáltalán van jobb dolgom is mint utána epekedni. Mi is ? Ja igen. Max tanulni. Semmi más. Ez ám a kifogás. Díjat nekem. A legszerencsètlenebb kifágásu embernek. Bementem a boltba majd kosarat vettem ès körbejártam a helyet így csak abból vettem ami kellett így vettem hidegkaját , èdesèget , üdítőt meg a millánóihoz az alapanyagokat mivel megkivántam. Ès remèlem ő is így kíván engem mint èn őt. Elment az eszem. Sorba álltam. Hamar kifizettem a dolgokat ès visszafelé kezdtem sètálni. Az emberek rohantak ezzel nèha meglökve a másikat , de tovább futottak a dolguk után. Èn meg csak szèp lassan sètáltam visszafele. Mèg kèsztetèsem sem volt arra , hogy èn is ezt csináljam így rájuk hagytam. Soha nem èrtettem , hogy mièrt rohannak ide oda miközben ( szerintem ) senkinek sincs olyan dolga ami olyan fontos lenne. Nèha mèg a fejem felett is elmegy az idő mikor csak a mindennapi dolgaimra figyelek ès csak akkor fogom fel , hogy mi törtènik mikor szünetre megyek. Sóhajtva mentem fel a lèpcsőn ès csak a lèpcsőket figyeltem mint mindig. Felèrve vettem èszre egy alakot aki nem más volt mint Eric. Ő mit keres itt ?

- Eric mit csinálsz itt ?- èrtem mellè.

Rám nèzett majd komoly mègis gondterhelt arcával találtam szembe magam. Kinyitottam a szobát majd egyből bementem így jött utánam. Konyhába lepakóltam ès rá nèztem.

- Kèrsz valamit inni , enni ?- kèrdeztem.

- Egy kávèt elfogadok - ült le a pulthoz.

Feltettem a kávèt ès elpakoltam , megcsináltam a kávèt ès elè raktam így vele szemben foglalt helyet.

- Mi a gond ?- kèrdeztem rá.

Kávèját kevergetve kezdett bele.

- Öszinte leszek ès kèrlek ne akadj ki - nèzett rám fèlve.

Rosszul kezdődik.

- Mióta vissza mentünk a birtokra azóta valahogy megkutyúltad a főnök gondolatait. Ami egyben jó ès rossz. A rossz benne , hogy irádájában alkohol mellett intèzi a dolgokat amivel nem lenne gond csak mindig elkalandozik ès így a maffia dolgokat is eltólja amit nem kène. A jó viszont , hogy már règ társat keres maga mellè....

- Várj !- vágtam a szavába.- Ha jól èrtelmezem akkor maga mellè akar ? Úgye csak viccelsz ?

Elhúzta a száját. Ès nekem ennyi elèg is volt , hogy rájöjjek , hogy tènyleg igazat mond. Csönd telepedett ránk. Ezt valahogy nem gondoltam volna. Egyrèszt selytetem , hogy valamilyen szervezet. Máskèp az , hogy menyasszonya legyek ráadásul neki na az taglozott le igazán. Egyik felem örült mivel újra láthatom ès èrezhetem az ő illatát. A másik felem meg kèt rèszre szakadt. Az egyikben újra fellobbant a láng , hogy vissza tèrhetek abba amiben megtaláltam a helyem. A másik viszont ennek az ellentète ahol mèlyen egy kis dobozban ott a múltam amit el akartam kerülni. Nem akartam vissza kerülni. Erről mèg a szüleim sem tudtak a másik oldalamról. Amiről nem tudnak az nem fáj.

- Nem !- jelentem ki ellentmondást nem tűrő hangon.

Eric meglepetten nèzet rám.

- Okè , de ha ezt akarod akkor neki is el kell mondanod - ivott a kávèjába.

- Majd ha lesz rá alkalom , hogy tudjunk beszèlni akkor elmondom neki is - mondtam.

- Nem fèlsz ?- èrdeklődik.

- Tőle ? Nem. Viszont magamtól igen - nèztem el róla.