Malfoy problémák..

3.rész

Amint kiadta Ginny az utasításokat kiment és egyedül maradtam...Sokat gondolkodtam az elmúlt hetek gondjain mire arra jutottam,hogy utálok bújkálni! Nem érdekel mi lesz! Nincs mit veszítenem! A barátaim nélkülem is elvannak,csak teher vagyok,szüleim nem emlékszenek rám... Egyedül Malfoy az aki egy kicsit érdeklõdik irántam..Azon gondolkodtam,hogy megkönnyítsem keresõim dolgát mire arra jutottam,hogy elmegyek innen! Nem sodorhatom Ginnyéket bajba sodorni!Lementem a nappaliba ahol épp nagyba tevékenykedett! Odamentem hozzá és köszöntem majd beszéltünk egy kicsit és felmentem! Elvettem a táskám és beleraktam mindent,hogy senki ne találhasson meg!"majd írok nekik"-gondoltam! Tudtam,hogy hova fogok hopponálni! Egy hatalmas,hideg,sötét házba lyukadtam ki!
-Nagyiék háza a legszebb és legtitkosabb!-mondtam magamnak majd megvilágitottam a helyet!
Kényelem fogadt ott,a nagyiék semmit nem vittek el...Minden úgyan úgy van mint mikor 7 évesen!

Beszerelõztem és elfoglaltam a szobám!Lementem és beiktattam mindent...Majd nekiláttam írni egy levelet Malfoynak majd eggyet Ginnynek!

"Szia!
El jöttem/Ginnyéktõl! Biztonságos helyen vagyok ne aggódjatok! Nem akarom senki életét veszélybe sodorni! Ne is keressetek kérlek,jól megleszek itt! Itt senki nem találhat rám!

-puszi,Hermione Granger!

Azzal odaadtam a baglyomnak Ami szélsebesen elviharzott...Nem kellett fél óra mire megérkezett az egyik válasszal! Úgy látom Ginnytõl jött! Huhh..kész vagyok a kiabálásra!

"HERMIONE GRANGER! Hogy mertél elmenni? Itt biztonságban lettél volna te buta! Nagyon haragszom rád! Amint találkozunk meglesz az eredménye
-G.W"

Olvasva felnevettem! Ha találkozunk...Eltelt a nap mire egy ismeretlen bagoly kopogott az ablakon! Odafuttam és kivettem a levelet a csőréből,ő meg ment is tovább...Felgyújtottam a villanyt és beültem a kanapéba,szorongatva a levelet!Nem mertem kibontani hisz tudtam,hogy Malfoy mindenképp azon lessz,hogy megvédjen de miért?
Miért annyira figyelmes velem szemben?-gondolkodtam magamban és végül kibontottam! Harry és Draco dühös hangját hallottam meg!

"Hogy jöhettél el Ginnytől?Ott biztonságban voltál! Így most ha bajod esik azt se tudjuk,hogy hova menjünk megmenteni! Azzonal jelezz vissza,hogy hol vagy! Nem fogom azon enni a kezét,hogy mikor ölhetik meg a legjobb barátom Hermione gondolkodj!-mondta Harry ezután jött Malfoy szónoka!

Hermione! Mit képzelsz? Mindent megtettünk,hogy biztonságban légy és te még nagyobb bajba sodrod magad! Akiknek fontos vagy azok mi vagyunk! És nem akarom,hogy bármi bajod essen fogd fel!- mondta aggódó hangon Malfoy!"

Hát ezt elintéztem! Sikeresen 2-ből 3-an támadtak le!Azzonal egy pennát és egy pergament kerestem és ahogy futkároztam körbe a házban pukkanást hallottam! Valaki jöhetett! De ki? Senki nem tudott erről a helyről! Gondolkodván,hogy mit tegyek eszembe jutottak Malfoy szavai! "Akiknek fontos vagy azok mi vagyunk!"...gyorsan befuttam nagymamámék régi szobájába! Csokis süti illat fogadott és egyből könnyek szöktek a szemembe ahogy visszaemlékeztem,hogy mikor is éreztem ezt az illatot utoljára! Mivel megkaptam a gyorsbeszélő pergamenem amit még Lizzytől kaptam szülinapomra,gyorsan kettétéptem és felét odaadtam az ablakba értetlenkedő bagolynak!
-Malfoynak és senki másnak!-mondtam azzal el is hussant a madár!
Hallottam ahogy a léptek közelednek és gyorsan a szekrény mellé futottam így eltakart váratlan látogatóm elől! Azonnal írni kezdtem a pergamenre ami megjelent a pergamen elküldőtt felén!
"Malfoy! Nagyiméknál bújtam el de látogatóm akadt! Sajnálom,hogy makacskodtam csak nem akartam Ginnyt is veszélybe sodorni! De most jól jönne egy kis segítség! London-456 utca 4444 házszám!"
Vàrtam a választ de nem jött! Féltem,hogy a madár nem ért el hozzá! Egyre jobban veszítettem el a reményt,hogy megmenthetnek mire arra eszméltem,hogy a folyóson keresgélő alak már a szobába kutat! Egyre jobban a falnak dőltem,hogy ne látszódjak de nem hoztam fel magammal a pálcám így fegyverem sem volt! Egyszercsak egy robbanás és a kutakodó alak már a földön hevert.. kétségbeesett hangokat hallottam mire eszembe jutott,hogy ki a hang gazdája!Odafuttam és azonnal az illető karjai közt hevertem! A fejem mélyen a pulcsijába furva lélegeztem be isteni illatát!Karjait körémfonva simogatta a hátam majd felszólalt!
-Te bolond nőszemély! Hogy mertél eljönni Weasley-éktől!-mondta mérgesen Malfoy
-Meg akartam védeni! Ha ott támadnak meg mindenki veszélybe kerül- szipogtam de még mindig nem akartam elengedni!
-Értékelem a segítőkészséged de így meghalhattál volna! Azt sem tudtam hova vagy mit kezdjek mikor megkaptam az üres pergamenen megjelenő betűket- elengedett és így szétváltunk egymástól..
-Bocsáss meg,nem akartam hogy ti is miattam kerüljetek bajba!-ültem le lassan az ágyra majd lecseppent egy könnycsepp a kezemre!Láttam ahogy Draco most mindennél jobban megölelne és soha nem engedne el és én is így tettem volna...Őt tényleg nem akartam elveszíteni!
Hermione Granger! Mi a fene? Te nem akarod elveszíteni? Mit tett veled ez a dinka?- ezen gondolkodtam amíg vártam,hogy Malfoy mit lép! Furcsa érzés vette át a hatalmat a testem felett majd az agyamat is elborítva odamentem és egy öleléssen sírni kezdtem! Éreztem ahogy meredten áll előttem és próbálja felfogni a történteket mikor Harry lépett be Ron kíséretében! Felkaptam a fejem az ex mardekáros válláról és Harryhez szaladtam aki tárt karokkal várt! Nem bírtam abbahagyni a sírást! Hogy lehettem ilyen bolond? Hogy sodorhatom bajba a barátaim! Addig agyaltam míg minden elsötétült!Malfoy karjaiban tértem magamhoz! Lent voltunk a nappaliba ő meg tartott hogy ne essek le! Hallgatózni kezdtem és próbáltam nem mocorogni,hogy ne vegyenek észre!
-Malfoy! Maradjon veled és anyukáddal Hermione! Narcissával jól kijönnek így egyre kevesebb esély lehet,hogy újra eltünik!-mondta Harry és engem méregetett!
-Jólvan!-mondta Malfoy azzal már hopponált is!

Sziasztoook! Itt a 3.rész! Elég nehezen vettem rá magam és már lassan 2 napja ezt a részt írom de végül itt van! Köszi a 30+ olvasót🤍🐮puszii<3