TodorokixDeku

Chapter one

Egy átlagos, szép nappal kezdődött a 9.-es évfolyam. Szokásosan, egy érdekes tanárt kaptunk. Mi csak Eraserheadnak hívtuk, mert a szemei tiszta szárazak voltak. Emellett egy új osztályba is kerültem. Mit mondjak, furcsák voltak az osztálytársaim. Bár, egy ember mégis itt volt, aki az egész életemet végig kisérte (nem jó indulatból), Bakugo Katsuki. Hogy egy pár szót említsek róla, egy eléggé beképzelt, hiú személyről van szó. Mindig azt hajtogatja, hogy legyőz, de ebből semmi sincsen.
De ne haladjunk előre, kezdődjön az elejéről a történet:

Felkeltem, mint minden normális ember. A madarak csicseregtek és tiszta jó volt a hangulat.
- Kicsim! Gyere le enni! - szólt fel anyám kedves hangja.
- Mindjárt megyek, egy pillanat!

"Midoriya Izuku vagyok, egy átlagos tinédzser. Apám elhagyott minket, mikor 8 éves voltam. Életemben az anyám sok szerepet játszott. Egy dolog befolyása miatt kettős személyiséggel rendelkezek: egy normálissal és egy olyannal, aki gyakran vágna beléd egy kést. Néha olyat is csinálhat a másik felem, hogy az maradandós lehet az életemben. Legyen az perverzitás is."

- Jó reggelt anya!
- Jó reggelt neked is, drágám! Itt a reggelid. Siess, edd meg és gyorsan menj az évnyitóra, nehogy lekésd!
- Rendben!
Miután megettem, gyorsan felöltöztem, a nyakamba kötöttem egy nyakkendőt, amin az iskola neve szerepelt: "U.A Középiskola". Magamra kaptam egy öltönyt, és már indultam is.
- Vigyázz magadra, Izuku!
- Meglesz, szia!

Út közben megláttam valakit. Egy ismerős alakot. Szőke haj, begörbedt testalkat. Ez nem kétség! Ez Bakugo Katsuki!
"Ohh, de jó.."- gondoltam magamban.
Az évnyitóra értem. Leültem arra helyre, ami kivolt jelölve. Egy csoportnak való diák ült mellettem. Kissé mindenki furának minősült a szememben.
- Deku! - mordult fel az a diák, akit nem kedveltem annyira.
- Öh...Neked is szia, Kacchan!
- Kussolj! Mondd el, hogy hogy kerültél ide?!
- Eh.. Úgy ahogy te!..
Kacchan felmordult és a mögöttem lévő padra leült. A grimasz tekintete még mindig rám volt meredve.
- Szia! Te is új diák vagy? - szólt fel egy édes hang.
- Öh.. Mi-mi? Jah.. Öm, igen!
- Jé, én is. Mi a neved? Nekem Ochaco Uraraka.
"Milyen közel van..!"- gondoltam miközben enyhén elvörösödtem - Midoriya Izuku.
- Gyere, ülj le ide. Jobb mint jéghideg padon ülni, nemde?
- Öh, i-igen, hogyne!

Ennyi lenne. Lusta ember vagyok, szóval majd folytatom. Helló!