THREE: Friends

10 0 0
                                    

    Jeongyu  tágra nyílt szemekkel pásztázott, mire én közbevágtam gyorsan, megelőzve közelgő szavait:
-Kussolsz!

   A testvérem arcvonásai afféle meglepődöttséget tükröztek, "Nem akartam mondani semmit" stílusban. Ezután úgy tett, mint aki kimenne, megszólalt.
-Egyébként amég ti itt elszórakoztatok khmm, én befejeztem az ebédet. Lehet enni- jelentette ki.

  Miután megbizonyosodtam arról, hogy kiment, (Kook-tól kb szart se láttam) feltettem magunknak a kérdést.
-Ezt mi lelte?

-Fogalmam sincs, de azt javaslom, nézd meg, hány sör hiányzik a hűtőből- mosolygott.

-Igazad van, de most szállj le rólam.

-Miért is? - kérdezte türelmesen.

-Mert éhes vagyok és gondolom te is- toltam le magamról végül.







































    Ebéd után Jungkook a gördeszkájával kisérletezett, az általa épített mini-akadálypályát használva. Amihez nem mellesleg a parafa állványom is kellett, de ebbe már nem szólok bele. Egyébként sem jutott rá gondolkodási időm, mivel tételeket dolkoztam ki. Amit nyugodt körülmények között, kedves jelzővel illetek.

-Pokolba ezzel a sok vacakkal!

-Probléma van? -takarította el Kook maga elől az akadálypáját, hogy ideférhessen.

-Nem bírom már!- csapkodtam a fejemet a kémia kötettel.

-Mikor mész be az egyetemre?

-Amikor szoktam. Jövőhéten.

-Hmm... Az ott oxigén- mutatott a lap tetejére.

-Mit tudsz te? - néztem rá röhögve.

-Mittomén', x-eld be.

-Jungkook, az egy minta, mellesleg azok a mérgező gáz részecskéi.

-Basszus, ti vegyésznek tanultok vagy titokban mindenkit meg akartok ölni?

-Az egyetlen, aki meg fog halni, az én leszek, ha megint rá kell néznem erre a tengernyi papírra. A tegnap is emiatt feküdtem le hajnali fél 2-kor.

-Tegnap?

-Mindjárt megveszek, azt sem tudom, milyen napszak van.

-Szombat van.

-Napszakot mondtam.

-Mínusz 2°-szögezte le, mint aki nem beszélne elég világosan.

   Nagyot sóhajtva Kook-ra  néztem és szószerint éreztem, ahogy az iQ-m le folyik az agyam mentén.

-Egy okot mondj, hogy ne lőjem fejbe magam. Egyetlen egyet.

-Én- jelentette ki ünnepélyesen.

-Ahw, e.....

-De a papírok úgy is megteszik.

-Erre aludnom kell egyet- fordultam meg a székemben, mire kopogást hallottam. Az ablakból. Mi a..

-Namjoon lesz az- vágtam rá.

-Igen?

-Ki más kopogna az ablakon keresztül?

-Igazad lehet.

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Dec 06, 2020 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

 A következő kapuigDonde viven las historias. Descúbrelo ahora