Azok a csillogó barna szemek, az az édes mosoly és a kiállhatatlan, mégis imádott személyed. Mindennapjaim szerves rész voltál, boldog csaholással fogádtal, mikor hazaértem egy fárasztó nap után, játszótársam voltál, a legtitkosabb bizalmasom, kinek nem féltem elmondani legsötétebb titkaim, s érzelmeim, a béke voltál, mely felkavart lelkemnek nyugalmat szolgáltatott, s aki megtöltötte szívemet a létező legőszintébb szeretettel. Megnevetettél, mikor rossz kedvem volt, ajkaimra mosolyt varázsolt minden lépted, boldogsággal, s jókedvvel töltötted meg e szomorkás lakást.
Most kérdem én, hogy görbüljenek ajkaim mosolyra, hogy nem vagy? Ki lesz a bizalmasom? Ekkora szeretet honnan kapok? Miért vett el tőlem a sors oly korán, mikor nekem még szükségem volt a maradásodra?
Szívem boldogság helyett végeláthatatlan ürességgel, s gyásszal telik meg, arcomat sós patakokban marjál a gyémánt cseppek, a könnyfátyoltól nem is látok már. Sötétbe borult az éjjel együtt a szobám tere, s a lelkem apróra hullott darabjaira.
Miért pont most? Miért pont téged vett el az ég? Kinek van joga ehhez?
Újabb, s újabb kérdések cikáznak át agyamon a számtalan emlékkel, melyet veled éltem meg; az utolsó sétánkon nem tudtam, hogy az az utolsó, akkor tovább tartott volna, az utolsó játszadozást jobban átéltem volna, s az utolsó pillanatot, mikor apró szíved küzdött az életben maradásért, jobban megbecsültem volna.
Most minden fáj, üres, sötét, szomorú, kegyetlen, gyászos, s nem találom a kiutat ebből a borzalmas labirintusból, ahol nélküled teljesen elvesztem.
Hozzád akarok bújni, hallgatni, ahogy lélegzel, kalapál a kis szíved, mely annyi szeretet adott ennek a családnak - azt akarom hinni, hogy ez csupán egy borzadályosan kegyetlen rémálom, mely ha felébredek végetér, te pedig lent vársz a nappaliban, a lépcső alatti ágyikódban, pusztítod azt a plüsskoalát, melyet jelenleg én szorongatok kétségbeesetten, kapaszkodva beléd, a leghűségesebb társba.
Hiányozni fogsz kiskutyám, s szeretném azt hinni, hogy így a jó, hogy egy jobb helyen vagy és már nem fáj semmi. Örökké szeretni foglak, egyetlen kiskutyám.2017.08.09 - 2020.12.08.
YOU ARE READING
- trivia ; ✓
Non-Fiction[ gondolatok. ] Mert néha jobb kiírni azt a vihart, ami a fejemben tombol, hátha így elérem a szélcsendet. - trivia : apró, jelentéktelen ⌜ 2020/09/19 :: :: 2021/05/03 ⌟ ꗃ ،، -sungoesdown 𑁤