𝙃𝙮𝙗𝙧𝙞𝙙? /𝙏𝙖𝙚𝙂𝙪𝙠/ ~Befejezett~

◾️32▫️

Jeon.JeongGuk95
Van egy listám😛

Kim.Th97
Tényleg?:3
Kérlek, bármit megteszek, csak küld el🙏🏼

Jeon.JeongGuk95
Bármit?

Kim.Th97
Igen😼

Jeon.JeongGuk95
Akkor átmegyek🥰

Kim.Th97
Minek?

Jeon.JeongGuk95
Azért ezt kedvesebben is megfogalmazhattad volna.:')

Jeon.JeongGuk95
De mindegy, mert már kezdem megszokni🥰
Azért, mert megkapod a listám és nem egyedül fogod nézni őket és én sem😽 Nekem is jó, és neked is.
Na, benne vagy?

Kim.Th97
Igen, de csak azért, mert tartom a szavam.-_-

Jeon.JeongGuk95
Hehe
Akkor indulok🥴✨

***

Jungkook megérkezve Taehyung háza elé, gyorsan pattant ki az autóból, ami miatt majdnem elcsúszott, mert az utat jég fedte be, ami a téli időjárásnak volt köszönhető. A hátsó ülésről kivéve holmiját, sietett be az udvaron át a lépcsőig, majd hideg kezét felemelve nyomta meg az ajtó csengőt. Az hangosan zörgött, a sötét éjszakában ordítva hangzott.

- Szia.- nyitotta ki a barna ajtót Taehyung.

- Szia. Siethettél volna egy kicsit az ajtó kinyitásával, majd' szétfagytam.

- Te szerettél volna átjönni, ezt azért kibírhatnád.- állt el Tae a jéggé fagyott Kook útjából, hogy be tudja engedni a házba.- A járást nagyjából tudod, csinálok addig forró teát.

- Azt megköszönném.- mondta dideregve, majd fekete bőrkabátját felakasztotta, és úgyszintén fekete bakancsát rárakta a cipőtartóra, majd útja a nappaliba vezetett.

~Pár óra múlva~

- Figyelj Tae.- kelt fel a kanapéról Jungkook és a fekete hajú elé lépett. A két fiatal eddig nem nagyon beszélgetett egymással, ahogy az idősebb megmutatta a sorozatokat, egyet már rögtön el is kezdtek, és azt nézték egészen idáig.

- Mi az? Valami baj van?- szeretett volna Taehyung is felkelni, de Jungkook visszanyomta.

- Nem, nincs semmi baj.  Sokat beszélgettem Jin Hyungal, Yoongival, Jiminnel és még Felixel is képzeld. És egy ideje már gondolkozok valamin, és nem tudom, hogy te mit szólnál hozzá.- vakarta meg zavartan tarkóját, miközben alsó ajkát, fogai közé szorította.

- Ha nem mondod, nem is fogod tudni a válaszomat, úgyhogy had haljam.

- Lehet inkább meg kéne mutatnom.- gondolkozott hangosan. Megfogta Taehyung karját, maga elé állította, majd mélyen a szemeibe nézett, miket bármeddig tudott volna csodálni.- Igen, inkább megmutatom.- ezzel Taehyung még jobban nem értette Kookot, de ez, az idősebbet nem zavarta. Egyik kezét Tae arcára rakva kezdte el finoman simogatni piros almácskáit, majd amikor a fiatalabb megszeretett volna szólalni, Guk összetapasztotta párnácskájukat. A hirtelenségtől Taehyungnak nyitva maradtak a szemei, és csak akkor eszmélt fel, mikor Jungkook elkezdte mozgatni a száját. De ahogy érezte az idősebb, hogy a fekete csak meredten áll, elvált tőle.- Nem fogod mozgatni a szád?- kérdezte kacagva.

- M-mi? É-én mé-még n-nem cs-csókolóztam...

- Édes vagy, ahogy zavarodban dadogsz.- adott egy puszit Tae homlokára.- Majd én megtanítalak, és ha szeretnéd másra is megtudlak majd, de előbb most csak ez.- majd újra összetapasztotta ajkaikat, viszont most egyből elkezdte lassan mozgatni párnácskáit, amiben már Tae is bátrabban részt vett, és kezeit az idősebb nyaka köré fonta. Kook ezt megérezve bele mosolygott az édes csókúkba.

Taehyung egyre izgatottabb lett, ami számára nagy gond volt, és be is következett az, amitől félt. A nagy izgalomtól, és boldogságtól, ami a csók közben érte őt, hirtelen átváltozott. Macska fülei kibújtak fekete hajkoronájából, cica farka derekára csavarodva foglalt helyet, míg körmei kicsit hosszabbak, és élesebbek lettek. Ahogy ezt Tae megérezte, ellökte magától Jeonggukot és a kanapén heverő plédet magára tekerve feküdt a földre, miközben gyémánt könnycseppjei folyni kezdtek hibátlan arcbőrén. Jungkook csak értetlenül állt az egész előtt, nem tudta felfogni, hogy mi történt.

- Tae, mi a baj? Mi történt hirtelen?

- S-semmi, m-most inkább menj el kérlek.- mondta rekedten.

- Dehogy megyek! Csak így hirtelen mi történet? Tae, bújj már ki a takaró alól!- ment a földön kuporgóhoz Jungkook.

- Jungkook! Kérlek!- kiáltott fel sírva Tae. De ez nem hatotta meg Kookot, hirtelen rántotta fel a takarót róla, és így szembesült a hybriddel.- Ne nézz rám! Kérlek Jungkook, csak menj most el.- pityergett tovább.

- Ne legyél buta Tae.- szólalt meg lágyan az idősebb, és törökülésbe éle ült.- Mi a baj?- tette kezét Taehyungra, és segített neki felülni. Egyik kacsójával letörölte a könnycseppeket a bársonyos arcbőrről, majd megsimogatta azt.

- Te... nem undorodsz tőlem?- kérdezte halkan és szipogva Tae.

- Ilyen, hogy juthat az eszedbe Tae?- nézett rá nagy szemekkel.

- Mivel régen, emiatt történt minden rossz velem.- húzta fel térdeit, majd arra hajtotta rá fejét.

- Most jól figyelj.- emelte fel Kook, Tae buksiját.- Nekem így vagy tökéletes, ahogy vagy. Nem érdekel, ha átváltozol, mert akkor is te leszel az és te is maradsz. Nem változik semmi. Sőt, tök aranyosak ezek a cica fülek rajtad.- kuncogott, és megpöckölte a fiatalabb orrát, mire ő is nevetni kezdett.

- Köszönöm, Kook.- mondta kacagva, mire az idősebb szíve egy nagyot dobbant.

- Ez csak természetes, és többször is hívhatnál így.- mosolygott lágyan Taere.

- Majd meglátjuk.- pimaszkodott.- De...- vált hirtelen megint komollyá.- tényleg nem zavar? Mert tudom, hogy most még azt mondod, hogy nem, de kitudja mi lesz egy idő múlva.

- Tae, nem fog megváltozni a véleményem rólad soha. Jegyezd meg, rendben?- nézett rá, csillogó szemekkel.

- Rendben.- mosolygott rá.