Leiner Laura Mindig karácsony fiúk szemszöge

Patrik

Miután letettük a telefont Annával, lementem a családomhoz.

-Na mi volt olyan fontos ami miatt nem tudtál lejönni?-kérdezte a nagyi.

-Jaj semmi különös majd talán később elmondom.-feleltem titokzatosan.

-Rendben -mosolyogtak rám.

A vacsora finom volt hiszen a nagyi csinálta. De előtte még ott volt az ajándékozás.Én kaptam pénzt,és kisebb dolgokat de nem is ez volt a lényeg hanem hogy együtt voltunk. A vacsora alatt a nagyi szegénykém olyan lassan ette azt az átkozott halat mint egy csiga. Na mindegy. Vacsora után elköszöntem a nagyszüleimtől majd felmentem a szobámba és írtam Annának.

,,Szia,bocs, próbáltam sietni, de a nagyanyám nem ette gyorsabban a halat. Legalább egy órán át drukkoltam neki, és folyamatosan néztem, de akkor meg félrenyelte. Mindegy, itt vagyok. Jó még? Hívhatlak egy percre?"

Reméltem hogy tudunk ma még beszélni és hogy nem rossz neki az időpont. De mielőtt válaszolhatott volna én gyorsan írtam még egy üzenetet.

,,Oké az előző üzenetemben sokkal lazább akartam lenni, nem ennyire kétségbeesett,de a lényegen nem változtat. Szóval?"-küldtem el neki a következő üzenetet.

Ezután visszaírt hogy nyugodtan hívhatom azonnal rá is nyomtam a hívásra.

23:13

-Éppen téged hallgatlak. Vagyis a podcastet. Már a harmadik adásnál tartok-mondta miután felvette engem pedig elöntött a boldogság hogy hallgatja.

-És még ébren vagy?Nem várj. A harmadik adás egymás után, folyamatosan?Akkor máshogy kérdezem:még élsz?-próbáltam poénkodni.

Úgy tűnik.

-Jó, mert ilyen kísérletet még nem végeztem, eddig csak egyetlen ember volt, aki egymás után két adást megpróbált végighallgatni de ő....-kezdtem el a mesémet.

-Nincs jól?-kérdezte.

-Nincs. Kómában van-fejeztem be, mire ő felnevetett.

23:29

-Nem tudom, ez nehéz.-tűnődött.

- Pedig muszáj választanod-mondtam szigorú hangon.

-Jó, rendben. Ha egy filmben lennék főszereplő akkor...Akkor az a film a Kaliforniai álom lenne-válaszolt az előző kérdésemre- Na?Átmentem a teszten?-kérdezte szórakozottan.

-Át.Jó válasz volt.

-Örülök-mondta-És te? Melyik filmben lennél főszereplő?-kérdezte.

-Egyértelmű. A King Kongban. Én lennék a majom-közöltem nyugodtan.

23:34

-Mikor váltak el?-kérdeztem.

-Három éve-válaszolta.

-És...Hogy bírtad?-kérdeztem félve hogy nem bántom meg a kérdéssel.

-Jól,tényleg,nem volt gond vele,mert már nagyon nem működött,és mérgező volt mindenki számára.Miután apu elköltözött,valahogy az egész nyugodtabb lett,tudod,hirtelen nulla konfliktus,minden rendben,ami fura volt.Ez tartott is egy darabig,aztán apu megismerkedett valakivel,és most éppen ott tartunk,hogy ezt próbáljuk mindannyian megszokni.Főleg anyu.-mesélte el.

-Kedveled?Apukád új...-próbálkoztam mert nem tudtam apukája kapcsolati státuszát.

-Barátnőjét-segített ki- Hát, nem is tudom.Nem nekem kell kedvelnem,meg azért nyilván én mindig anyu felé fogok húzni,főleg ebben a témában,de azért látom, hogy apu boldog,és ennek örülök.