Rengeteg depressziós, szuicid vers és gondolat. Tele van ilyennel a Wattpad. A közösségi oldalakon a mosoly, itt pedig a halálvágy. Két pólus, rengeteg emberben. Egy látszat... látszat hogy minden rendben, hogy nincs semmi baj. Egy mosoly, és egy szép idézet... Ennyi elég hogy mindenki elhiggye; minden rendben. Aztán valaki rátalál erre. Egy könyvre az ezer közül. Egy könyvre, mely mindent megváltoztat arról, hogy hogyan is gondolunk rá. S hogy miért? Mert az emberek átadják a legmélyebb, legféltettebb érzéseiket a lapnak. Itt adják ki minden fájdalmukat. A tökéletesség nem ide való. Az megy a közösségi portálokra, hogy mutassák; jól vagyok. De nincsenek. Fájdalmas sorok, sorsok. Egy segélykiáltás, mit senki nem hall. Én viszont jól vagyok. Nem tökéletesen, de jól. Ez a könyv pedig ezt a két pólust fogja hordozni magában. Mert vannak jó, s rossz napok. Gondolatok, érzések. S minden a lapé lesz. A soroké.