9-es, bukott angyal (2. rész)

2. rèsz - Lucifer

Ötös szemszöge

-Na én felmentem! - mondta a lány és elindult felfele.

--------------------------------------------------------------
Épp leültem mikor valaki megjelent a nappaliban.

-O, milyen takaros kis nappali! - szólalt meg az alak majd felém fordult.

-Mit akarsz Lucifer?- kérdeztem ahogy megláttam a férfit.

-Tehát már el is felejtetted azt hogy tartozol nekem? - kérdezte a férfi szarkasztikusan.

-Azt hittem nem gondoltad komolyan... -mondtam őszintén.

-Én igen is komolyan gondoltam.. - mondta miközben a vigyora rá fagyott az arcára.

-Mondjad mi engesztelné ki ezt a tartozást - mondtam mogorván - időm és kedvem sincs rá..

-A lány! - mondta mire azonnal furcsán néztem rá.

Mit akarhat Laylától? Miért kell neki pont ő? Talán azért mert elakarja szakítani tőlem hogy ezzel fájdalmat okozzon nekem?... nem.. Lucifernek nem ilyen gondolkodása van, ő mindent valami okkal tesz...

Layla szemszöge

Mikor felmentem a szobámban halálra untam magam és most furcsa mód nem volt kedvem Ötössel lenni. Gondolkodtam mit tudnék kezdeni magammal, majd hírtelen felindulásból átbaktattam Klaushoz. Mostanában nagyon jól kijöttem vele hisz konkrétan olyan volt mint egy tini... sőt még rosszabb is..

-Klaus... -kezdtem bele ahogy benyitottam.

A férfi meglepetten pillantott rám majd a kezében lévő üvegre és újra rám. Észbe kapott és a háta mögé rejtette az italt de addigra értelmetlenség volt mert már úgy is tudtam mit csinál.

-Hé haverrrr! - kezdte a szavak végét elhúzni.

Nem is ő lenne... tudtam hogy már be van csavarodva.

-Te meg mit rejtegetsz? - kérdeztem mintha az előbb nem láttam volna semmit.

-Á hogy ez... - vette elő a háta mögül a kezét - Ez egy üveeeeg!

Elkezdett röhögni és már én se bírtam tovább leültem Klaus mellé és elröhögtem magamat. Mindig is viccesnek találtam hogy ha valaki be van csavarodva...

-Ké...kér.. kérszzzz? - kérdezte de már alig bírt beszéleni.

-Hát ömm... - nagyon még soha nem ittam egy-egy sörnél többet de végül belementem.

Elvettem a kezéből az üveget és lehúztam a maradékot ami benne maradt még.

-Huh... Hát ez.. erősss! - mondtam röhögve és éreztem ahogy lassan kezd az az ital felém kerekedni én meg mindjárt berugok.

-Ugyeeee? - kérdezte Klaus vigyorogva majd mindketten röhögőhörcsöt kaptunk a semmitől.

-Gyereee! - szólaltam meg kis idő után és elindultunk lefelé.

Úgy értve én mentem Klaus meg izé.... egy madárnak érezte magát és csapkodta a kezét össze vissza.

Majd egyszer csak rám nézett a mielőtt levetette volna magát a lépcsőn.

Ötös szemszöge

-Még is mi szükséged rá? - kérdeztem még mindig hitetlenkedve.

-Azt nem szívesen kötöm az orrodra! - mondta még mindig vigyorogva a férfi.

Épp kérdezni szerettem volna még valamit mikor meghallottam Klaus hangját...