The Eight Sin(Ban ff)

~Hetedik fejezet~

Külsõ szemszög
Amint kinyílt az ajtaja a nagyteremnek mindenki csendben maradt és figyelte, hogy kit hoz Howzer. A király is egy kicsit elõrébb hajolt a trónjában és a lányai és a būnök is elõrébb léptek egy kicsit. Howzer mögött egy nagyjából egy max 20 évesnek mondható lány lépett be a terembe. Sovány volt, de ezt mindeki figyelmen hagyta, mivel õk is tudták, hogy több mint egy hónapig rabságban volt. Haja és bõre hófehér volt, de ezekkel ellentétben szinte éjfeketék voltak szemei. Aztán ott voltak a macska fülei és farka. Na, amikor azt meglátták a teremben tartókodók egybõl rájöttek, hogy nem ember, így már a korában se voltak biztosak. Banon és Kingen látszott, hogy visszafogják magukat, hogy ne menjenek oda, de ennek az apróságnak eleinte senki nem fordított különösebb figyelmet. Aztán ott volt Meliodas, akinek ismerõs volt a lány, de nem tudta honnan, ezért nem foglalkozott ezzel a ténnyel, és azt is észlelte, hogy a lány démon, de közben olyan érzése volt mintha mégis ember lenne közben. Amikor a lány megpillantotta Meliodast vegyes, de nem pozitív érzelmeket leolvasni a szemèrõl. A nagy csöndet a király hangja törte meg.

-Howzer, õ az a démon lány, akirõl meséltél, hogy Hendrikson fogva tart az ereje miatt? -kérdezte a király néha-néha a lányra sandítva.
-Igen õ az uram-válaszolt kimérten hangon Howzer, hogy ne tūnjön tiszteletlennek, amin Sophie nagyon is meglepõdött.
-És mi a neved fiatal hölgy? -kérdezte a király.
-Sophie, a nevem Sophie felség. -mondta Sophie halkan még is határozottan, de egyben tisztelettel.

-Ha nem baj, megkérdezném, hogy ön milyen démon is? -kèrdezte a király, jogosan hisz nem sokan látnak macskafüles, -farkas ember kinézetü démont.
-Tudja uram én csak félig vagyok démon, a másik felem ember. -magyarázta a lány, hiszen õ is tudta, hogy miért kérdezi a király.
-Ooo értem, és milyen erõvel bírsz? -kérdezte a király utolsónak, mert kíváncsivá tette a lány.
-A négy õs elemet tudom irányítani-mondta a végét szinte motyogva, mivel zavarba jött a sok kérdéstõl.

-Ez feldtébb érdekes-elmélkedett a király - Szeretném neked elsõsorban bemutatni a lányaimat és a hét fõbūn 6 itt tartózkodó tagját-mondta fecsegõ hangon a király.

-Ez itt a három lányom Margaret, Veronica és a legkisebb Elisabeth. -fecsegte a király. Elisabethrõl már hallott, mivel Ban és King már mesélt róla neki.

-És itt van a Hét Fõbūn. A vezetõjük Meliodas a sárkány būne-mutatta be az elsõ būnt a király, mire Sophieban megállt az ütõ. Akkor tényleg az, akire gondolt, hogy az. Õ tényleg apja gyilkosával és a tízparancsolat egykori vezetõjével áll szemben, aki most olyan kedvesen mosolygott, mintha már elfelejtette volna, azt amit az apjával tett. Aztán a szeme elkalandozott a lila hajú fiúra, akit ugyan úgy felismert, hisz õ volt Gother az önzetlenség parancsolata, bár õt még nem látta élõben.
-Ez itt Diane a kigyó būne-halotta a király hangját. -Aztán itt van Ba-a király nem tudta befejezni a mindanóját, mivel Ban rávetette magát a lányra és olyan szorosan ölelte, mintha nem lenne holnap. Mindenki döbbenten figyelte a jelenetet Király és Howzer kivételével. Ban egy "hiányoztál"-t suttogot a lány fülébe, majd elengedte. Ezek után Király is odaröppent Sophiehoz és megölelte, bár õ sokkal lazábban, nehogy szegény lány megfulladjon. Mindenki döbbebte figyelte õket, majd egy jól ismert hang félbe szakította a csendet.

-Sate, sate, sate(na most, na most, na most) Ban, King honnan ismeritek ezt a lányt? -kérdezte ezt az egyszerū kérdést Meliodas, ami mindenkit érdekelt, ám a megválaszolása már nem volt olyan egyszerū mint a feltevése.
-Hát az az igazság Kapitány- kezte Ban, de Howzer közbe vágott.
-Az van, hogy a Kicsi būnt a repkedõ tõrpe és annak huga nevelték fel, így nagyjából testvéri a kapcsolatuk, az flegma élõhalott, pedig az élettársa kicsi būnnek és aki ugyan úgy már kiskora óta ismeri a lányt-mondta el egyszuszra Howzer, mintha ez alapvetõ tény lenne. Mindenkinek leesett az álla, de fõleg Bannak és Kingnek.

-Ezt meg te honnan a francból tudtad? -kèrdezte kissé idegbetegen Ban.
-Onnan, hogy amíg fogságban volt néha belógtam hozzá beszélgetni, összehaverkodtunk és õ mesélt rólatok, én meg meséltem neki, hogy mitörténik veletek, mert figyeltelek titeket.
Mindenki sokkosan bámúlta Howzert, földig zuhant állal, majd egy csillingelõ kacaj zavarta meg a nagy csöndet. Ugyan is Sophie a sok sokkolt arc láttán gurgulázva elnevette magát. De nem maradt társ nélkūl, késõbb csatlakozott hozzá Howzer és nagy váratlanúl King is.

A nagy sokk és kacagás után még elbeszélgettek, majd lement a nap és vége lett a találkozónak. A király azt mondta, hogy Sophie maradjon a hét fõbūnnel, ha már ott van két hozzá nagyon közel álló személy. Ezek után elhagyták a kastélyt és Meliodas kocsmája felé vették az irányt. Mivel észrevette, hogy Meliodas nem ismerte fel, ezért megnyuugodott egyenlõre. Amint vissza értek a fogadóba elment aludni, és kébõbb csatlakozott hozzá Ban is és egymást ölelve lépték át az álmok birodalmának határát. Boldogak voltak, hisz újra együtt lehettek ennyi idõ után. Sophie végre biztonságban érezte magát, egy olyan helyen, ahol tudta, hogy nem érheti baj, hogy olyan emberekkel van körūl véve, akik nem fogják bántani. Azt viszont nem tudta, hogy hamarosan újra fog találkozni egy rég nem látott illetõvel, akivel a legkevébé akarna találkozni újból találkozni....

Haiiii kedves olvasók😊😊

Itt van az új rész. Gondolom mindenki sejti, hogy ki lesz az a rég nem látott személy, viszont lehullott a lepel, arról a titokról, hogy miért félt Meliodastól. Na, de nem tudom mennyire lett zavaró, vagy nem, amikor Howzer elmondja, honnan ismeri Ban és King Sophiet, mert én miután és miközben írtam azt a részét a fejezetnek, egy kicsit úgy éreztem, hogy Bakugous lett, de csak egy pötit. Azért nem írtam át, mert most egyátlalán nem volt mega fejemben, hogy ilyenkor milyen szokott lenni Howzer, ezért lett ilyen. Remélem ez a rész is tetszett mindenkinek. Ha bármi észrevételetek van, vagy esetleg nagyon tetszett ez a fejezet is, akkor commenteljetek nyugodtan.

Kövi fejezetben találkozunk👋 😊💜❤️💙