The Eight Sin(Ban ff)

~Harmadik fejezet~

Sophie szemszöge
   Amikor felkeltem, épp akkor nyitottak be a szobámba, illetve mondjuk úgy, hogy cellámba. Egy lovag lépett be, de õ nem Gil volt, hanem valaki más. Oda adta az ételem, de még nem ment ki. Közelebb jött hozzám, kedvesen elmosolyodott és elkezdett mesélni.
-Szia, én Howzer vagyok. Téged, hogy hívnak?
-Sophie.-mondtam kicsit halkabban, de így is meghallotta.
-A Sophie egy szép név. Képzeld Sophie ma elfogok menni egy fesztiválra, azt mondják, hogy ott lesz a hét fõbūn is. -a  mondata második felét suttogta. A mondatára egybõl felkaptam a fejem, és elöntött a kíváncsiság.
-Honnan gondolod, hogy ott lesz a hét fõbūn? -kérdeztem kételkedve, de egyben reménykedve abban, hogy igazat mond.
-Onnan, hogy a fesztivál nyereménye Diane a kígyó būne diadémja, és a būnöket legutóbb az arra vezetõ úton látták a felderítõink. -mondta boldogan
-Majd mesélsz róla, hogy milyen volt és, hogy tényleg ott voltak-e?-kérdeztem izgatottan.
-Persze,de most már mennen kell. -mondta, majd egy búcsu intés után kiment a szobából.

Ban szemszöge
  A fesztiváli küzdelmek után, amit mi nyertünk meg, támadás ért minket. Volt egy szõke hajú csávó, aki Diane ellen küzdött, akirõl kiderült, hogy egy Szent Lovag. Na, de térjünk vissza a támasra, szóval 3 eléggé erõs ellenségünk és Meliodassal pedig történt valami és teljesen bevadúlt és mindenkit elkezdett támadni, kivéve Elizabethet, de menekülnünk kellet, mert bár én élõhalott vagyok és nem halnék bele de a többiek igen, szóval menekülni kezdtünk.

Szerencsére nem lett sok sérült, de Elizabeth testvére Veronica nem élte túl. A testõre Griamor elvitte egy helyre, amit Elizabeth mondott neki. Éppen mentünk vissza Meliodas fogadòjába, amikor éreztem egy olyan érzést, mint amikor áram megy végig a testemen, csak enyhébb. Királyra néztem és láttam a tekintetén, hogy õ is érezte. Mivel nekünk senki nem volt a közelünkben (csak a társaink) egybõl arra a következtetésre jutottunk, hogy biztos Sophieval csináltattak valami mérést, amit valamiért meg éreztünk. Ez mind hasznos infó hisz, akkor biztos, hogy a Szent Lovagoknál van, de még mindig nem tudjuk, hogy hol van és ez nagyon idegesít.
   Mikor visszaértünk a fogadóba Sòlyom nekem ugrott.
-Ban kérlek csinálj nekem moslékot légysziiiii-mondta a maga sipákoló, de aranyos hangján
-Rendben Mester* , rendben, adj egy percet-mondtam majd neki láttam a fõzésnek. Fõzés közben láttam, hogy Meliodas már megint ki kezdett Elizabeth-tel, aki olyan meglepett arcot vágott, hogy el kellet röhögnöm magam. Nos, miután oda adtam Sólyomnak a kajáját, amit most is, mint mindig, élvezettel evett. Kinyitottam egy üveg sört és miközben azt ittam, beszélgettem a többiekkel. Amikor már úgy gondoltam, hogy elég késõ volt felmentem a szobámba és eltettem magam holnapra, de egy gondolat nem hagyott nyugodni, mégpedig az, hogy mikor láthatom újra Sophiet.

*Mester= Ban így szokta szólítani Sólymot

Új rész😊 tudom, hogy nagyon rövidek a részek és ezért ezer bocsánat, de még nem vagyok olyan jó az írásban, ezért a legtöbb fejezet nagyjából ilyen hosszú lesz. Igyekszem hosszabb részeket írni. Remélem tetszik nektek eddig a könyv és elég érdekes és nem untat titeket. Nem megyek a voteokra, de azért, hogy ha tetszik kérlek voteoljatok😊