Y/N= A te neved
H/C= Haj színed
E/C= szem színed
Y/N vagyok és már féléve élek Japánba anyukámal. Amióta az eszemet tudom csak korcsolyázom. Sokszor kérdezték, hogy miért nem járok olyan edzésekre és versenyekre. Ezekre nincs kedvem és még a közönségtől félek. Ha nagyon sokan néznek engem akor lefagyok és.. nen tudok semmit sem csinálni.
Anyukám elvált apámtól és anya má talált magának valaki mást, ezért élünk japánban most. A pali már most nekem nem szimpatikus, olyan goromba és bunkó velem. Ezért nem vagyok otthon lágalább 3 órát. Amikor nem vagyok otthon vagy el megyek a Jégpályához vagy csak úgy egy kis patak vagy tó előtt ülök egy padon a cseresznyefák alatt.
Mondtak, hogy szótlan és depiss vagyok. Pedig nem vagyok a....... Depiss nem vagyok csak szótlan. Mert senki sem szól hozzám!
Most a jégpályán vagyok és az egyik Victor Nikiforov táncát táncolom. Fel nézek rá. Imádom őt. Csak kár, hogy sosem láthatóm őtt élöben.
Már a tánc végét jártam mikor hallottam,hogy nyitódik az ajtó és néhány halk lépés is volt. És ekor hirtelen rosszul ugrotam és el estem. Egy szöke hajú, alacsony fiú, egy szemüveges fekete rövid hajú és egy fehéres-szürkés hajú fiú álltak ott az ajtóban. Miért vagyok ilyen béna?
Nagy nehez fel tápászkodtam és a három személyre néztem. Nem tudtam meg szólalni még köszöni sem.
- Hát az eleje szép volt, de már a vége egy kicsit....- mondta Victor. Victor!? Victor Nikiforov !? Úristen! Itt van japánban?! És miotta van itt!?
-Huh!?- ijedtem meg.
- Vagyis úgy értette, hogy jó volt eddig!- mondta a szemüveges. A szöke csak morgot és megforgatta a szemét.
- Hogy hívnak?- kérdezte Victor.
- Y...y/n.-nyögtem ki nagy nehezen.
- Tessék? Nem hallotam. Közelebb jönnél?
-P...persze.- mentem közelebb.
-Na most mond.- szólt a szöke.
-Y/n v..vagyok.
- De szép név!- mosolygot Victor.- Van kedved velünk edzeni?
- Szabad?- csillanr fel a szemem.
- VICTOR!- kiabált rá a szöke. Ahogy jobban megnézem olyan érdekes stílusa van.
- Hé.- lengedte előttem a kezét valaki.- Figyelsz?
-Bocsánat.- kértem bocsánatot.
Victor be mutatót a két fiúnak. A szöke hajút nyugodtan hívhatom Yurio-nak a másik fiút csak Yurinak.
Már pár hónapja a fiú tásaságában vagyok. És most jól éreztem magam velük és egy személy iránt értek valamit. Szerintem tetszik nekem Yurio. Már a gondolától belepirulok.
Máma eldöntöttem, hogy meg mondom neki edzés után.
Edzés után:
- Yurio!- szóltam az indulni készülö fiúra.
-Igen?- fordult vissza. - Ajánlom,hogy fontos legyen.
-Ez nekem fontos, de szerintem neked nem annyira.- mentem hozzá közelebb. Ő csak figyelte minden mozdulatomat.- El kell, hogy mondjak valamit.....
- És mégis mit? - huzzta fel az egyik szemöldökét. Vettem egy nagy levegőt és össze szedtem minden bátorságom és belekezdtem a mondandóba.
- Én k-kedvelek de nem barátszerint, hanem annál többet érzek irántad.
- Én is ezt érzem irántad.
- Meg értem, hogy ha vissza utaa...... Hogy mi-micsoda?- lepödtem meg.
- Nem hallodtad baka!?- kiabált rám piros fejel.
És ekor kezdődőt el a legnagyobb boldogságom az életben.
Sziasztok! Ez lenne az első rész. Remélem tetszet. Tudom nem lett valami jó...
Meg mondhatjátok, hogy melyik legyen a következő anime x reader.
További szép napot/ estét!
