Szentjánosbogaram [KuzuPeko fanfic]

A Bunkóság Megtestesítője

Na oké tudom ott az ItaIzu, de most ehhez olyan ihletem támadt, hogy muszály elkezdenem. Na a leírásban szinte mindent leírtam, szóval kezdjük.

- El fogok késni, El fogok késni, El fogok késni! - suttogta Peko a maga nyugodt hangján, viszont sötét aurát vonva maga köré, majd amikor észre vette, hogy lassan le kéne szállnia olyan epikussággal nyúlt a leszállás jelző ért, mintha ő lenne egy shounen manga főszereplője.
Megtörtént. A busz megállt, viszont kedves buszsofőr bácsi úgy döntött csak egy ajtót nyit ki.

- Nincs lencse a szemüvegedbe, vagy mi?! - ordított a látszólag középiskolás fiú, aki Peko-val egyszerre tuszkolódott ki a busz ajtón.

- Hát bocsánat TÖRPILLA - mondta volna kedves főhősnőnk, de nem tette, mivel szülei tanítottak neki illemet. Ehelyett csak mérgesen nézett a kisemberre miközben fejéről lerepült szemüvegét vizsgálta nem-e tört el.

- Tch! - ezzel jutalmazta Peko nézését a bunkóság megtestesítője (legalábbis Pekoyama Peko szerint).

Ez után mindketten felálltak, leporolták magukat és elindultak útjukra.

Na ez most ennyi mivel nincs több időm, viszont talán holnap lesz folytatás.

Puszi.