ᏴᎬᏟᎪᏌᏚᎬ Ꭸ ᏞᎾᏉᎬ ᎩᎾᏌ •Javítás alatt•

1.

Reggel van. A fák csak úgy hullatják a leveleit. A nap gyönyörűen világít be a fekete függöny mögötti ablakomon. Csodaszép.
Valahogy nem tudtam elképzelni hogy én ezt csodálom. Én nem az a fajta tini vagyok aki így elbámul kora reggel az ágyban fekve, nézve az ablakán keresztül a Napfelkeltét. De most ez olyan nyugtató! Valahogy fura érzést vált ki belőlem.

-Sasukeeeeeee, gyere reggelizni! — Ordította Itachi a bátyám.

-Mindjárt megyek! — Szóltam vissza.

Mikor befejeztem a Napfelkelte nézését, már mentem is a szekrényemhez felöltözni. Felkaptam egy fekete nadrágot ami a térdénél szakadt  volt, és egy hozzá illő szürke bő pólót.

Mikor ezzel végeztem mentem a fürdőszobába megmosni az arcom meg a kezem, és már rohantam is le a konyhába Itachihoz, hogy reggelizhessünk.

Finom illatok voltak a konyhába, jobban meg is éheztem ezektől az illatoktól.
Finom omlett várt az asztalnál egy hozzá illő fekete teával. Mikor Itachi is leült mellém mosolyogva rám pillantott és megszólalt..

-Hát akkor jó étvágyat Sasuke! — Nézett rám Uchiha Itachi.

-Neked is bátyó! — Mosolyogva mondtam neki, mert ha Itachi nem lenne nekem, akkor nem tudom mit csinálnék.

Nagyon szeretem a bátyámat, mindig ott állt mellettem. Pedig régen nem ilyen volt. Régebben csak órákat volt itthon amikor még a szüleink éltek. Akkor lett jobb báty amikor látta, hogy teljesen összetörtem a baleset napján. Tudtam, hogy szeret, de akkor nem éreztem annyira a szeretét meg a törődést mint a baleset előtt.
Boldog vagyok, mert van kire támaszkodnom ha problémám van és ha bánt valami.

Mikor nagyban gondolkoztam Itachiról, megszólalt a telefonom. Megnéztem ki az.
A telefonom ezt a nevet írta ki "Narutoooo"..
Fel akartam neki venni a telefont, de asztalnál nem illendő telefont használni vagy esetleg telefonálni.

-Vedd fel, tudom, hogy Naruto a legjobb barátod óvodás korod óta, amúgy is én már végeztem a reggelivel, sietnem kell dolgozni. Ma megyek üzleti útra, szóval egy hét múlva jövök csak, de hisz nem kell mondanom. Tudod te is — Mondta Itachi, majd elmosta gyorsan a tányért amiből evett és a poharat amiből ivott, és már ment is.

-Okés, jó munkát bátyó! — Köszöntem el, majd felvettem Narutónak a telefont és egyből már szólalt is meg az idióta fejével..

-SASUKEEEEEE, hallod..Ez oltári durvaaa, most azonnal gyere át, ezt csak megmutatni tudom, de csak akkor ha gyorsan ide jössz!!

- Jó, jó, jó...Először kérlek engedd, hogy fogat mossak és, hogy felvegyem a cipőmet! — Szólaltam meg gúnyos hangon, mert ez a barom már reggel idegesít engem.

Azt nem értem, hogy a francba van ez ébren reggel 8-kor? Aludt ez egyátalán, vagy csak megint egész este a gép előtt ült és játszott?..Mint általában.

Gyorsan bementem a fürdőbe és már mostam is meg a fogaimat, majd vettem is fel a kis kabátomat, hogy azért ne fázzak e őszi napokon. Ahogy felvettem a kabátomat a cipőmet is felkaptam és már léptem is ki a házból, majd zártam is az ajtót.

Mikor sétáltam ilyen 10 percet, már a drágalátos Uzumaki Naruto kapujába álltam, és csak úgy berontottam rajta.
Nagyba mennék be a házába, mikor nagy csörömpölésre, üvegtörésre és rikácsolásra lettem figyelmes..Hirtelen berontottam a házba és már ütöttem is volna le az előttem álló, barna, kócos hajú számomra idegen srácot, majd arra leszek figyelmes, hogy ez nem egy kibaszott idegen hanem Inuzuka Kiba.
S, ahogy körbe nézek, meglátom hogy az étkező asztal felvan borítva és a rajta lévő virágos váza törötten hever a földön, majd Narutót és a mellette álló Nara Shikamarut és Hyuga Nejit pillantottam meg.
Rendesen meglepődtem!
De nem azért, mert hogy arra jövök be Naruto házába, hogy itt vannak a srácok is, hanem arra hogy itt van Neji. Neji nem az a fajta aki egyből ide terem, főleg ennek az idióta házába.
Mostmár eskü érdekel, hogy miért hivatott engem is ide ez a barom. De az is érdekelne, hogy mi a franc volt ez az óriási nagy zaj..Meg is kérdezem tőlük. De előtte lehet köszönnöm kéne hamár úgy léptem be, hogy majdnem kiütöttem Kibát.