ᏴᎬᏟᎪᏌᏚᎬ Ꭸ ᏞᎾᏉᎬ ᎩᎾᏌ •Javítás alatt•

15: Vége!

Néhány órával ezelőtt

Mikor Sakura elhagyta vörös hajú barátnője Karin szobáját. Egyből a sajátjába sietett és az Uzumaki lányt ott hagyva egyedül gondolkodni kezdett.
-Mi lenne ha én beszélnék először Sasukéval? —Tette fel magának a kérdést. Kuncogva lehuppant a kanapéra majd a szemüvegét levette magáról és szokásosan fantáziálni kezdett. Kis idő múlva már a telefonjához nyúlt és írni kezdett az Uchihának, hogy egy óra múlva lemegy hozzá.
Így is tett, szépen kikerázva magát lement a második szintre a 7-es szobához. Kis kopogással később ajtót is nyított. Sasuke mikor meglátta ki állt az ajtó elött, egy nagyot sóhajtott majd csukta is volna a nem kívánt személy orrára az ajtót. Ezt egyből meg is akadályozta a lány lába. Nem hagyta, hogy így lekoptassa.

-Khm..Én éppen beszeretnék menni! —Szólalt meg Karin. Sasuke továbbra is egy undorral teli szemekkel nézte a lányt.

-Menj el, nem kellesz te ide! —Szólalt meg, majd becsapta az ajtót. Karin csak dűhösen állt egymagában. Végül elordította magát;

-NARUTOVAL KAPCSOLATBA AKAROK BESZÉLNI! —Csak úgy hirtelen adta ki magából ezeket a szavakat. Sasuke egyből vissza fordult és ajtót nyított. -Egyébként írtam is, hogy jövök. —Mondta a vöröske, majd besétált az ajtón

Az Uchiha nem szívesen akarta, de muszáj volt beengednie, ha tud valamit Narutoról. Már napok óta nem beszéltek, és egyre távolabb érezte szerelmét. Jelenleg olyan volt a kapcsolatuk mint egy kaktusz meg egy lufi. Jelenleg Sasuke játszotta a kaktusz szerepet és Naruto volt a lufi, aki ha egy tüskéhez hozzáér, egyből kipukkan az érintéstől. De ha a lufit csak gyengéden éríntjük hozzá az kaktuszhoz, akkor talán..Talán nem pukkan ki.
Amióta Karin itt van a hetes szobába, azóta már eltelt 1 óra. A vöröske nagyon nem tért ki az unokatestvérére. A fekete hajú meg hiába üvöltözött vele, csak jobban felizgatta a lányt.
Egy kis idő múlva egy óriási nagy koppanásra lettek figyelmesek az ajtó felől. Sasuke ment volna megnézni, de a lány visszarántotta őt azzal a mondattal, hogy;

-Naruto szerintem nem szeret már téged! —Jelentette ki. Sasuke hirtelen nem kapott levegőt a sokktól. -Mivel az unokatestvérem, így bízik bennem szóval amikor meglátogattam ( ch, mert ő meglátogatta xd) őt a korházba elmondta nekem. De ezt muszáj volt elmondanom, hiába ígértem meg neki, hogy nem fogom. —A fekete hajú erre nem tudott mit reagálni. Tudja jól, hogy Karin hazudik neki, de ez olyan hazugság volt ami fájt neki. Legszívesebben megütötte volna a szemüveges lánykát, de nem tette. Ez a varangy még az ütést sem érdemelte meg.
Kissebb idő múlva már az eső is eleredt. Ez az idő jelenleg ugyanolyan bús volt mint Sasuke. Fájtak neki ezek a hazug szavak.
Mikor Karin ment volna megvígasztalni az Uchihát, hirtelen megint dörömbölést hallottak az ajtó felől. Valaki nagyon beakart jönni azon az ajtón. Sasuke ment is és kinyitotta. Egy rózsaszín hajú, pasztel zöld szemű, agresszív személyiségű lánnyal találta szembe magát. Eszébe jutott, hogy lehívta őt ide, mert beszélni akart valamiről. Kijjebb ment az ajtón, majd ahogy odébb nézett azt hitte, hogy ott helyben elfog ájulni. Gyönyörű óceán kék szempárral találkoztak a saját ónix színű szemei. Elbűvölő látvány volt. Az Uchiha fejébe az a pillanat játszódott le, mikor minden tökéletes. Hisz' ez volt a tökéletes pillanat arra, hogy kibéküljenek. Majd Sakura mindent elmond, és Karin meg bánatában fog meghalni (sorry, de utálom Karint). Mikor Sasuke ment volna megölelni Narutot, egy szorítás megakadályozta őt majd vissza ment a kiindulópontjára, majd csúf ajkak tapadtak a sajátjaira. Sasuke probált ellenkezni, de Karin nagyon erőszakos volt.