Harmadik [✅]

940 58 14
                                    

-Harry..te mit keresel itt?-

Néztem meglepődve a fiút.

-és.. És miért nem kopogtál?

-Louis, én kopogtam.-

Ránézett a tv-re

-Hmm szerelmünk lapjai? Ez cuki-

Mondta halkan majd leült mellém, a fejem a paradicsom árnyalatában úszott már.

-Persze leülhetsz..-

Motyogtam szemforgatva mire csak egy apró mosolyt kaptam tőle.

-Nincs valami kajád? Éhes vagyok.-

Nézett le a hasára nekem pedig előjöttek a délutáni emlékek mire perverz vigyor húzódott számon végig.

-De persze..-

Sóhajtottam.

-Gyere!-

Indultam a konyhába..

-Amúgy, nem gondolod hogy kicsit tolakodó vagy? Alig ismerlek. Csak a neved tudom rólad meg amit elmondtál órán magadról.-

-Akkor majd megismersz.-

Háttal voltam neki de éreztem hogy mosolyog.

-Tessék, itt van.-

Raktam elé a vacsit ami megmaradt.

-Köszi-

Elkezdte enni, gondoltam töltök neki vizet. Apró termetemmel alig értem el a felső polcot így lecsúszott az egyik pohár és eltört.

-Baszki..-

Oda térdeltem és elkezdem szedni a darabokat.

-segítek-

hajolt mellém Harry. Arcába hulló haját kezdtem tanulmányozni, így nem figyelve a szilánkokra. Csípő érzésre kaptam le a fejem. Megvágott a pohár egy darabja. Folyni kezdett a vér az ujjamból. Felszisszentem mire egy óriási sóhajt hallottam magam mellől. Harry-re néztem,arca elsápadt,szemei alatt fekete csíkok húzódtak végig,a színe pedig.. Piros..? Hirtelen elkapta a fejét és idegesen járkálni kezdett. Úristen de hülye vagyok, csak képzelődök. Felkuncogtam magamon majd lemostam a vért az ujjamról és bekötöztem.

-Harry.. Minden oké?-

Kérdeztem félénken, hiszen remegett az idegességtől.

-persze csak.. Ohm.. Nem bírom a vért-

Válaszolt zavartan. Hát oké..

-Figyelj Lou.. Most én megyek, de holnap találkozunk, szia!-

Ezzel kiviharzott a házból.

-Szia.. -

Suttogtam.

Harry szemszöge:

Majdnem lebuktam Lou előtt. Olyan béna vagyok basszus, szörnyen jól néz ki ez egyértelmű.. De igazából csak egy kis vérre van szükségem és az övé pont olyan ami nekem való, ezért is buktam majdnem le.. Hiszen amikor elvágta az ujját annyira elkapott a kísértés..

Gondolom már rájöttél.. harry styles vagyok aki egy vámpír..

Azthinnéd misztikus lények nem léteznek. De a vámpíroktól kezdve a boszorkányokig létezik bármelyik akikről csak a mesékben hallhattál..

180 éves vagyok, igen.. Igen jól hallottad. És itt jön Lou a képbe. Csak miatta jöttem ebbe a városba. Kilométerekről megérezni friss vérének az illatát.. Egyszerűen isteni.. Kell nekem..

Louis szemszöge:

Megilletődve álltam a konyhában és bámultam az ajtó felé. Furcsa.. Talán velem volt valami baja? Ahj már megint mit rontottam el..? Végre valaki szóba áll velem és ez lesz.. Esküszöm megbolondulok egyedül, azthiszem most Niall kell.
Elővettem a telefonom és hívtam.

-Szia tesó, nem jössz át? Érdekes dolog történt velem-

-De, megyek is. 10 perc!-

Kinyomtam a telefont. Niall-re mindig számíthatok. Emlékszem megcsalt a barátom és éjjel 3-kor hívtam át a szöszit, ő meg szó nélkül jött. Nála jobb barátom nem is lehetne..

***

-és komolyan csak úgy kiviharzott a házból?-

Kérdezte meglepődve miután végig hallgatta az egészet az elejétől végéig.

-Igen, egyszerűen csak elment-

-és te úgy láttad, hogy a szeme bevörösödött amikor Ránézett a kezedre?-

-Niall nemhiszem lehet csak képz..-

-egy vámpír-

-Micsoda?-

-Harry egy vámpír és téged nézett ki magának, te kellesz neki, a te véred. -

Mondta halál komolyan mire röhögésben törtem ki.

-ez egy vicc volt Niall ugye?...szóval nem.-

Motyogtam a végét el mivel Nialler mérges fejével találtam szembe magam.

-Basszus.. Ezt te sem gondoltad komolyan? Vámpírok nem is léteznek..-

-És mi van ha igen? Derítsük ki.-

Sóhajtottam egyet

-Rendben,.. A kedvedért, bár úgyis ki fog derülni hogy tényleg nem bírja a vért és én voltam a hülye-

Kuncogtam el magam halkan.

-Ni.. Nem alszol itt ma?-

-De persze, csak adsz majd ruhát?-

-Aha, majd válassz valamit. -

Ekkor eszembe jutott, hogy nemrég írtam egy zenét. Megfogtam Ni kezét és elkezdem felfelé húzni a szobámba.

-Mit akarsz Lou?-

-Megmutatom az új zeném. -

Amikor felértünk, ölembe vettem a gitárom és elkezdem a zenét játszani.

***

-Lou ez csodálatos..-

Kezdte Niall..

-Dee nekem nagyon érdekes az a zöld szemes rész.. Nem Harrynek van zöld szeme?-

Erre éreztem hogy elkezd égni az arcom...

-Na miaz Piroska?-

Cukkolt.

-Na de ezt félre téve.. Ez zseniális.. Miért nem raksz valamit fel a YouTube-ra? Tuti híres lennél.-

-Látod.. pont ez a baj.. Nem szeretek a középpontban lenni.-

-Hát te tudod, én most megyek aludni. Szerintem megpróbálhatnád.-

Ezzel kiment. Igazából veszíteni nem veszithetek vele semmit. Bekapcsoltam a kamerám, felvettem a zeném és felraktam YouTube-ra. Úgyse lesz belőle semmi.

-Hmm.. Menni kéne aludni-

Motyogtam halkan, elszaladtam fürdeni. Felvettem a pizsamámat (ami csak egy boxer.) ,és perceken belül elnyomott az álmok világa...

Sziasztok! Itt az új rész. Remélem tetszik! Neharagudjatok de nem megy nekem ez a hosszú rész írás 😩így inkább próbálok többször/minden nap írni.

LARRY IS REAL💚💙

Harapj Már Meg Te Idióta! [larry stylinson] /ÁTÍRÁS ALATT/ Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang