GondolatVihar

Idő

Semmi sem történik ok nélkül? Talán. De okozó nélkül semmiképpen. Mint ahogy a víz sem magától fagy meg, az ember sem ok nélkül hal meg, úgy semmi sem történik meg anélkül, hogy valaki vagy valami legalább hozzásegítene. És nem is az idő oldja meg a dolgokat. Az idő szinte semmit nem old meg egyedül. A fájdalom sem idővel enyhül, hanem a vele járó felejtéssel, illetve más segítséggel. A seb sem idővel gyógyul meg. Az idő önmagában nem oldja meg a problémákat. Nem segít sem a várakozás, de az sem, hogy mindent azonnal megoldunk.
Az idő minden sebet begyógyít? Nem, Egyáltalán nem. Idővel nem lesznek jobbak a dolgok. Nem gyógyul be a seb magától, nem múlik el az érzés, Nem lesz jobb az élet, nem javul meg semmi. Magától nem. Nem várhatunk örökre valamit, amiért semmit sem teszünk. Nem várhatjuk el a változást anélkül, hogy lenne okozója a változásoknak... Ha pedig valami más oknál fogva mégis változik, ne várd el, hogy jó irányba történjen. Viszont nem csak mi változtathatunk.
Példának vegyük, mint már említettem, a felejtést. Magától nem felejt az ember, míg nincs másra emlékeznie. De őszintén: Képesek vagyunk egyedül felejteni? Képesek vagyunk egyedül túltenni magunkat valamin, ami alapjainkban formázott minket? Ami más emberré tett...
Nem. Ez az egyszerű, egyszavas válasz. Nem.