Blood Bond ( Bakugou x Y/n )

6.rész

- Áh, baszki... - fogtad a zuhanástól kongó fejed. Eddig a képességed miatt akart szétrepedni, most pedig az eséstől. Fantasztikus.

Két erős kart éreztél a derekad körül. Lenéztél, majd egy borzos szőke hajkupac fogadott. Ismerős szituáció... Megforgattad a szemed majd lerugdosva magadról a fiút, megszólaltál.

- Te nem bírod felfogni, ha valaki azt mondja NEM? - emelted fel a hangod. Ez volt az egyetlen lehetőséged és ez a bambaképű majom romokba döntötte az egészet. Megpróbáltál visszamászni a halom tetejére, azonban a fiú megragadta a bokád és visszarántott.

- Meg akarsz halni?! - üvöltött, mikor látta rajtad hogy nem akarod feladni.

- Meg! Ha ezen múlik a Liga jövője, akkor rohadtul meg! - válaszoltál ugyanabban a hangnemben, mint ő. - És ha nem engedsz el, akkor kénytelen leszek veled is végezni!

- Miért teszed kockára az életed értük? Azért a rakás bűnözőért? - érezted ahogyan a szorítása erősödött a bokádon, mire kissé elfintorodtál a fájdalomtól.

- Te miért próbálsz épp megállítani egy olyan bűnözőt? - kérdezted, miközben a szemeit fürkészted.

- Mert megmentettél minket! Akkor te... megmentettél engem és Kirishimát. - hangja kissé ellágyult és végre a szemedbe nézett. - Te nem vagy olyan, mint ők.

- Fogalmad sincs, hogy milyen vagyok! Nem ismersz engem! - másik lábaddal lerugdostad magadról a kezét és felmásztál a kupac tetejére.

Odafentről a küzdelem helyszínét tanulmányoztad, de hatalmasat kellett csalódnod. Egy fekete kaput láttál a csatatér közepén tátongani, majd Toga és Kurogiri átsétáltak rajta. Shigaraki válla felett hátrapillantott rád, majd tátogott valamit és átsétált a feketelyukon. A kapu bezárult.

- V-Várjatok... Én... Én még mindig itt vagyok... Hé... Ne hagyjatok itt! - hitetlenségedben a térdedre borultál - Nem... Ez nem lehet.

Erősítésként pár hős érkezett az USJ-be, illetve mentősök serege biztosított ellátást a sérülteknek. Vesztettetek. Azaz vesztettél. Ha időben sikerül megölnöd All Might-ot, ezt a harcot ti nyertétek volna.

- Hé nézzétek! Ott van valaki! - mutogattak rád a hősök vegyes arckifejezésekkel. Nem tudták miként cselekedjenek. Egész tested vérben úszott és a könnyeid is megeredtek a társaid árulása miatt.

- Mit haboztok? Segítsetek rajta! Egyértelműen megsérült és ellátásra van szüksége. - szólalt meg végül All Might.

Az összes helyszínen lévő ember közül pont ő, akit percekkel ezelőtt még meggyilkolni készültél. Még a gondolattól is hányingered lett. Ennyire szánnak téged, hogy még megölni sem akarnak. Semmit sem ér az életed. Már a Ligának sem kellesz. Haszontalan voltál ezért hátrahagytak. Lassan a megemelted a jobb kezed, majd a mutatóujjad a szívedre helyezted.

' Nekem sincs már szükségem rád...'

Megkerested a szíved főverőerét, majd nyomást kezdtél el fejteni rá. A fizikai fájdalom sokkal elviselhetőbb volt, mint a bűntudat. Egy halvány mosolyra húztad a szád, majd felrobbantottad az eret.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Megkóstolod? - kérdezte anyukád miközben feléd tolta a fagylaltját.

Te csak bólintottál majd belenyomtad a fél buksidat a csokoládé ízű gömböcbe.

- Hé, óvatosan. - nevetett fel, majd letörölte az orrodon csillogó ragacsot. - Finom? - térdelt le melléd.