The Mage's Spouse

1.

Miért történt éppen velem ez ? Mit tettem amiért ezt érdemlem.? A nevem Akane jelenleg éppen árverésen vagyok. Felmerülhet az a kérdés miért is vagyok itt... Talán annyira gazdag vagyok hogy különleges varázs lényeket vegyek? Nem igazán, őszintén jelenleg én is egy választék vagyok . Persze én nem vagyok különleges csak egy ember méreg zöld szemekel. Japánban ezt különlegesnek találják , persze én most nem Japánban vagyok. Azért veszek részt ezen az egészen mert családra vágyok. Tudom hülyén hangzik hisz ki a fene adja el magát, csak azért mert családot akkar.

Egy családot amit  a szeretet átitat az élet család nélkül semmi . Ez még mindig jobb mintha az utca szélén halnék meg egyedül. Nem tudná senki se hogy éppen valaki mellettük halt meg , hiszen jelentéktelen vagyok. Valószínűleg így se lesz sok értelemem  , most belegondolva lehet nem is kerülök szerető családba. Akkor is több az értelme még ennek is mint a magányos életnek.

Egy papírt kellett alá írni ami igazából arról szólt hogy engedem hogy meg vegyenek. Egyre jobban kezd szívem a számban dobogni , most realizálóm hogy mit is csinálok. Igaz már nincsen visszaút . Másik szobába vezetek ahol át kellett öltöznőm , furcsa hogy egy hálóing szerű ruhát kaptam. Kérem szépen azért még mindig fiú vagyok ennyi tiszteletem lehetne. Na mindegy már ha rajtam van akkor ez van , meghát úgyse tehetek ellene.

Nyakamra egy láncot tettek majd azzal vezetek egy óriási terembe . Olyan különös látvány az egész ,tele van fekete alakos emberekkel.  Majd megkezdődött az árverés , sorban mondták a pénzeket. Nem  igazán értem hogy miért érek én ennyi pénzt , de tényleg nagyon nagy értékű pénzekről beszélünk.

Az ajtó óriási hanggal nyílik ki , nem látom ki léphetett be, tekintettem inkább a földön tartom. Hirtelen mintha mindenkit a rémület vagy tudtalanság járna át. Az eddig csendben lévő terem megtelt halk beszédel. Egyre közeledik felém a váratlan " vendég " . Hallom ahogy egy óriási összeget mond a mellettem álló személyre. Szemeim kikerekedtek mégis ki akarna értem ennyit fizetni. Lassan felemeltem fejemet hogy szembe találjam magamat a vevőmel.

Félelmetesnek mondanám , vagyis csak akkor ha félnék is tőle. Őszintén egész életemben láttam olyan dolgokat amiket a többiek nem látak . Tehát nem igazán rémülök meg az ilyen dolgoktól , bár igaz elég furcsa alak. Nagyon magas és arcát valami piros lepel takarta , egy pillanatra láthattam meg arcát. Az arca nem emberi volt , mintha valami állat koponya lett volna a feje helyén.

...

Újabb szobában vagyunk , most már csak mi hárman a vevőm az eladóm és én . Legalább most kaptam valami lepelt ami a testemet jobban takarja. Őszintén  szégyenlem így magamat, hiszen fiú létemre itt állok így.
- Biztos hogy megveszed?- kérdezte furcsa hangon az eladóm.
- Biztosan !- mondta mély robusztus hangon , igaz ez a hang igen illik hozzá.
Kicsit melegsége tölt ez amilyen magabiztosan mondta ezt az egyetlenegy szó mégis..
- Kövess!- hallom meg újra hangját, mégis lábam nem akkar megmozdulni. Mintha valami a földhöz szegezte volna .

Hirtelen egy rántást érzek a nyakamnál , csak ez a lánc ne lenne rajtam sokkal jobb lenne. A férfi végig vezete kezét a láncon majd  megállt a keze , fejemtől nem olyan messze.
- Ennek már semmi szüksége .- mondta majd a lánc eltűnt , mintha újra szabad lehetnék. Mégis mozdulni nem igazán merek hiszen ..
- Úgy hiszem nem bábért fizettem ennyit. A családom vagy .- mondta , mire szemem könnybe lábadt ez az a szó amire annyira vágyom . Persze nem tudom mennyire is hihetek benne mégis , az hogy most ezt mondta olyan jó érzés.

Közel húzott magához majd átölelt , valami fekete köd féle dolog jelent meg a lábunk alatt. Hirtelen fekete tövis jelent meg körülöttünk majd be lepet minket. Mikor szemem  újra világossághoz jutott , csak gyönyörködni tudtam . Egy kis ház előtt álltunk , egyedül volt körülvéve erdővel . Olyan nyugodt ez itt olyan gyönyörű , annyira más mint ahol eddig voltam. Őszintén ez az a hely amit az otthonomnak szívesen hívnék. .

🤗🤧🤔