Tanítvány, vagy már szerelem? /Befejezetlen/

1. rész

A nagy nap

Minden egy átlagos napnak kezdődött. 9-órakor felkeltem a nap sugaraira, és hirtelen kipattantam az ágyból. Megcsináltam a szokásos reggeli rutinomat -felöltözés, reggeli, fogmosás, mosakodás. Kint a kertben elbogarásztam, majd játszottam a kutyámmal Susuval.

Úgy elment az idő, anya szólt hogy kész az ebéd. Gyorsan berohantam, hiszen nagyon éhes voltam. Halászlé volt. Mikorra mindenki végzett, segítettem elpakolni a tányérokat, plusz el is mosogattam. Ledőltem picit az ágyamra, mikor anya hozta be a postát, majd kiáltott egyet.

-Lili, ki az aki szórakozik velünk?- kérdezte csúfos hangon.

-Miért anya, mi a baj?-kérdeztem megszeppenve.

-Valamelyik idióta barátod küldhette nekünk ezt. Az van ráírva "Roxfortos behívó"

Nem tudtam miről van szó. Elkértem anyától a levelet, és mélyen belemerültem az olvasásába.

-Anya, nem egy barátunk szórakozik velünk, hanem ez egy iskola. Méghozzá varázslóknak és boszorkányoknak!

-Miről beszélsz édes kislányom? Boszorkányok nem léteznek! -mondta lenéző tekintettel.

-De anya nézd ott van benne.

-Nem érdekel-elvette és összetépte a levelet.

Hirtelen hallottam, hogy kopog valami az ablakomon. Láttam, hogy még több ilyen levél. Tudtam hogy ez egy jel lesz. Kinyitottam az ablakom és megfogtam egyet, majd beraktam a szekrény mélyére, hogy anya véletlenül se vegye észre. Gondoltam majd este megnézem.

.....

Elérkezett az éjszaka el is feledkeztem a levélről, de egy kék fény jelent meg előttem. Nem tudtam mi lehet az. Beszállt a szekrényembe és jelezte, hogy ott van az elfelejtett levél. Kihúztam csendben, majd elkezdtem tovább olvasni ott, ahol abbahagytam.

"Kedves Lili! Szeretettel várjuk önt az iskolánkban. 2021.09.01-én kezdetét veszi a tanítás. Ha el szeretne jönni hozzánk jó pár dologra szüksége lesz. Küldünk magához egy személyt, aki segít magának felkészülni a tanévre."

Ahogy elolvastam az utolsó szót, megjelent az akiről a levél beszélt. Bemutatkozott nekem.

-Szia kedves Lili! Engem Hagridnak hívnak! Biztos sok kérdezni valód van, de majd az úton megbeszéljük.

-Ilyen hamar? Még el sem köszöntem senkitől. Mi lesz így? El sem engednek..

-Ne aggódj, most csak a kellékeket vesszük meg. Mire felkelnek addigra rég hazaérünk.

-Hát jó legyen. Menjünk!

Hagrid megszorította a kezem és hirtelen máshol teremtünk. Nem tudtam hol vagyok. Hagrid elmesélte, ez a boszorkányok és a varázslók relytélyes kis "országa". Ide muglik nem jöhetnek.

-Akkor én miért vagyok itt?-kérdeztem értetlenül

-Te nem egy átlagos mugli vagy, te egy kis boszi leszel-mondta nevetve -na de ne is várjunk tovább szerezzük be ami kell!

.....

Nagyon furcsálva néztem otthon a dolgokat.

-Varázspálca? Hát igaz az mondjuk kell. Na de üst az minek?

Hagrid megjelent mellettem -az üst azért kell, hogy tudj miben kotyvasztani. Még így sem értettem, de aztán nem foglalkoztam vele. Lesz ami lesz, gondoltam értetlenül. Nagyon elfáradtam az este, így a maradék időben ledöltem aludni, hátha ki tudom magam pihenni.

Elérkezett a reggel, szomorú voltam. Itt kell hagynom mindenkit, de muszáj lesz mivel ez egy nagy lehetőség számomra. Nagy nehezen, de kivánszorogtam a szobámból.

-Anya, apa el kell mondanom valamit- küzködtem a könnyeimmel

-Mi a gond édesem, mit szeretnél mondani?

-Tegnap kapott levél igazi... És el fogok menni oda tanulni-mondtam, sírva.

-Kincsem! Honnan veszed, hogy ez igazni lenne?

-Ma éjjel megjelent a szobámban egy nagy ember, és vele megvettünk mindent ami kell..

Hagrid hírtelen odavarázsolta magát mellém.

-Üdv! Én lennék a híres neves ember, bár kicsit javítanék rajta félóriás vagyok.

Anyukám és apukám tátott szájjal néztek rám és rá.

-Ez tényleg igaz? Itt hagysz bennünket?- mondta anyám kicsit bekönnyezve.

-Igen igaz, de a lányuk vissza fog jönni. Olyan lesz mint egy átlagos iskola, bár annyiban más, hogy csak szünetekben tudnak találkoznak a lányukkal.

-Hát legyen... De mikor indulnak? Ugye nem most azonnal?-kérdezte anyám megszeppenve.

-Nem hölgyem, de ma délután el kell indulnunk!-mondta Hagrid mire az én szívem is összeszorult-Búcsúzz el mindenkitől és szedelőzközz össze!-utasított

-Rendben Hagrid.

.....

Délután 4 felé jött hozzám a nagy óriás.

-Na készen állsz?- kérdezte izgatottan.

-Késznek készen, de nagyon izgatott vagyok. Ráadásul félek is..

-Nem kell félni míg itt vagyok, jó kezekben vagy nálam.

.....

Varázslatos módon egy vonatállomáson voltunk. Nem értettem, hogy fűződhet ide a Roxford

-Készen állsz?-kérdezte hangosan

-Mire is?-majd azt vettem észre, hogy a falnak futunk- HAGRID ÁÁÁALLLJJJJ!!!!

Átkerültünk a falon, mire a nagy darab ember nevetett

-Mondtam, hogy nem kell félni!-kacagta el magát

-Haha nagyon vicces valaki-mondtam neki gúnyosan

-Na de siess mert lekésed a vonatot!

-Te nem jössz velem?

-Nem, majd a Roxfortban találkozunk.-mondta majd eltűnt

A vonat szélsebesen ment, mikor egy nagy fékre lettem figyelmes.

|Remélem tetszett ez a rész. Hamarosan újat hozok| Addig is szép napot ❤️