A nagy nap
Minden egy átlagos napnak kezdődött. 9-órakor felkeltem a nap sugaraira, és hirtelen kipattantam az ágyból. Megcsináltam a szokásos reggeli rutinomat -felöltözés, reggeli, fogmosás, mosakodás. Kint a kertben elbogarásztam, majd játszottam a kutyámmal Susuval.
Úgy elment az idő, anya szólt hogy kész az ebéd. Gyorsan berohantam, hiszen nagyon éhes voltam. Halászlé volt. Mikorra mindenki végzett, segítettem elpakolni a tányérokat, plusz el is mosogattam. Ledőltem picit az ágyamra, mikor anya hozta be a postát, majd kiáltott egyet.
-Lili, ki az aki szórakozik velünk?- kérdezte csúfos hangon.
-Miért anya, mi a baj?-kérdeztem megszeppenve.
-Valamelyik idióta barátod küldhette nekünk ezt. Az van ráírva "Roxfortos behívó"
Nem tudtam miről van szó. Elkértem anyától a levelet, és mélyen belemerültem az olvasásába.
-Anya, nem egy barátunk szórakozik velünk, hanem ez egy iskola. Méghozzá varázslóknak és boszorkányoknak!
-Miről beszélsz édes kislányom? Boszorkányok nem léteznek! -mondta lenéző tekintettel.
-De anya nézd ott van benne.
-Nem érdekel-elvette és összetépte a levelet.
Hirtelen hallottam, hogy kopog valami az ablakomon. Láttam, hogy még több ilyen levél. Tudtam hogy ez egy jel lesz. Kinyitottam az ablakom és megfogtam egyet, majd beraktam a szekrény mélyére, hogy anya véletlenül se vegye észre. Gondoltam majd este megnézem.
.....
Elérkezett az éjszaka el is feledkeztem a levélről, de egy kék fény jelent meg előttem. Nem tudtam mi lehet az. Beszállt a szekrényembe és jelezte, hogy ott van az elfelejtett levél. Kihúztam csendben, majd elkezdtem tovább olvasni ott, ahol abbahagytam.
"Kedves Lili! Szeretettel várjuk önt az iskolánkban. 2021.09.01-én kezdetét veszi a tanítás. Ha el szeretne jönni hozzánk jó pár dologra szüksége lesz. Küldünk magához egy személyt, aki segít magának felkészülni a tanévre."
Ahogy elolvastam az utolsó szót, megjelent az akiről a levél beszélt. Bemutatkozott nekem.
-Szia kedves Lili! Engem Hagridnak hívnak! Biztos sok kérdezni valód van, de majd az úton megbeszéljük.
-Ilyen hamar? Még el sem köszöntem senkitől. Mi lesz így? El sem engednek..
-Ne aggódj, most csak a kellékeket vesszük meg. Mire felkelnek addigra rég hazaérünk.
-Hát jó legyen. Menjünk!
Hagrid megszorította a kezem és hirtelen máshol teremtünk. Nem tudtam hol vagyok. Hagrid elmesélte, ez a boszorkányok és a varázslók relytélyes kis "országa". Ide muglik nem jöhetnek.
-Akkor én miért vagyok itt?-kérdeztem értetlenül
-Te nem egy átlagos mugli vagy, te egy kis boszi leszel-mondta nevetve -na de ne is várjunk tovább szerezzük be ami kell!
.....
Nagyon furcsálva néztem otthon a dolgokat.
-Varázspálca? Hát igaz az mondjuk kell. Na de üst az minek?
Hagrid megjelent mellettem -az üst azért kell, hogy tudj miben kotyvasztani. Még így sem értettem, de aztán nem foglalkoztam vele. Lesz ami lesz, gondoltam értetlenül. Nagyon elfáradtam az este, így a maradék időben ledöltem aludni, hátha ki tudom magam pihenni.
Elérkezett a reggel, szomorú voltam. Itt kell hagynom mindenkit, de muszáj lesz mivel ez egy nagy lehetőség számomra. Nagy nehezen, de kivánszorogtam a szobámból.
-Anya, apa el kell mondanom valamit- küzködtem a könnyeimmel
-Mi a gond édesem, mit szeretnél mondani?
-Tegnap kapott levél igazi... És el fogok menni oda tanulni-mondtam, sírva.
-Kincsem! Honnan veszed, hogy ez igazni lenne?
-Ma éjjel megjelent a szobámban egy nagy ember, és vele megvettünk mindent ami kell..
Hagrid hírtelen odavarázsolta magát mellém.
-Üdv! Én lennék a híres neves ember, bár kicsit javítanék rajta félóriás vagyok.
Anyukám és apukám tátott szájjal néztek rám és rá.
-Ez tényleg igaz? Itt hagysz bennünket?- mondta anyám kicsit bekönnyezve.
-Igen igaz, de a lányuk vissza fog jönni. Olyan lesz mint egy átlagos iskola, bár annyiban más, hogy csak szünetekben tudnak találkoznak a lányukkal.
-Hát legyen... De mikor indulnak? Ugye nem most azonnal?-kérdezte anyám megszeppenve.
-Nem hölgyem, de ma délután el kell indulnunk!-mondta Hagrid mire az én szívem is összeszorult-Búcsúzz el mindenkitől és szedelőzközz össze!-utasított
-Rendben Hagrid.
.....
Délután 4 felé jött hozzám a nagy óriás.
-Na készen állsz?- kérdezte izgatottan.
-Késznek készen, de nagyon izgatott vagyok. Ráadásul félek is..
-Nem kell félni míg itt vagyok, jó kezekben vagy nálam.
.....
Varázslatos módon egy vonatállomáson voltunk. Nem értettem, hogy fűződhet ide a Roxford
-Készen állsz?-kérdezte hangosan
-Mire is?-majd azt vettem észre, hogy a falnak futunk- HAGRID ÁÁÁALLLJJJJ!!!!
Átkerültünk a falon, mire a nagy darab ember nevetett
-Mondtam, hogy nem kell félni!-kacagta el magát
-Haha nagyon vicces valaki-mondtam neki gúnyosan
-Na de siess mert lekésed a vonatot!
-Te nem jössz velem?
-Nem, majd a Roxfortban találkozunk.-mondta majd eltűnt
A vonat szélsebesen ment, mikor egy nagy fékre lettem figyelmes.
|Remélem tetszett ez a rész. Hamarosan újat hozok| Addig is szép napot ❤️
YOU ARE READING
Tanítvány, vagy már szerelem? /Befejezetlen/
FanfictionSziasztok ez egy kitalált történet lesz Pitonról és egy Lili nevű lányról. (valószínűleg értitek miért ezt a nevet adtam neki) Remélem tetszeni fog nektek. Első írásom. Építő jellegű kritikát elfogadok. ❤️ Ha tetszik nyomj egy ⭐-ot! 💕 (Javított, de...