117 - Az életmentők

2. rész Foglyok a bázison -Elisabeth Sladen emlékére-

Egy gyönyörűszép keddi napon minden átlagosnak indult, ha lehet bármit is átlagosnak nevezni a traunsteini támaszponton. Reggel 8 órára megérkezett a műszakváltás. Az "A csapat" tagjai ásítozva, nyújtózkodva fogadták a "B csapatot". Tom lenézett a földre és egy társasjáték bábuit látta szanaszét.
-"Ki nevet a végén"-ben valakit sokszor kiütöttek ? - vigyorogta el magát Fischer szanitéc.
-Gina nem bírta a vereséget. - állt fel a helyéről Peter.
-Héé. - komolyodott el a pilótahölgy.
-Ezt rólad mondhatnánk el szőke herceg. - rázta a fejét Karin. -Az utolsó bábuval már ott voltál a cél előtt, amikor először én, majd Gina ütött ki. 

A messzi távolból egy fekete Volkswagen terepjáró figyelte a bázist. Az anyósülésen lévő kopasz férfi lehúzta az ablakot, aki napszemüvegen keresztül figyelte a bázist.
-Megfizetsz Gwendolin. Szegény bátyám évek óta a hűvösön van miattad.
-Igaz csak jól elverjük? - nézett társára egy hosszú hajú pasas.
-Persze, persze. Kap pár lila foltot és ott sem vagyunk.
A férfi megnyugodott társa szavai után, de kicsit elbizonytalanodott miután a kopasz feltöltötte fegyverét tölténnyel.
Fél órával később az "A csapat" utolsó tagja is elhajtott a bázisról.
-Ideje indulni drága barátom. - húzta fel az ablakot a kopasz Hannó.
Vendel leparkolt a bázis előtt, majd a főbejáraton keresztül bementek a társalgóba.
A "B csapat" teljesen kővé dermedt, amikor Hannó fegyvert tartott feléjük.
-Mindenki azonnal a sarokba! - ordibált a férfi. -Vedd át őket, addig én körülnézek. Megkeresem Frasert. - indult el a pasas.
Vendel tiszta vörös arccal ijedten nézte a légimentőket.
-Sajnálom, nem így akartam. - emelte Vendel maga elé a fémrúdját.
-Akkor miért csinálja? - fogta meg a fejét Lizbeth.
-Mert azt hittem, hogy csak egy verés lesz Berger asszonynak. - nézett le a férfi.
Tom szanitéc Vendel zavarodottságát kihasználva gyorsan felállt és megragadta a fémrudat.
-Engedd el, ha nem akarsz nagyobb bajba keveredni! 
-Nem, mert börtönbe kerülök.
A dulakodás nem tartott sokáig. A szanitéc már éppen győzött volna, amikor hideg fémet érzett a tarkóján.
-Elég lesz a műsorból. Engedd el a barátom!
Tom látta, hogy nincs sok esélye, ezért megadta magát.
-Ha rosszul viselkedsz könnyen egy hullával több lehet. Na indulj a többiekhez!
A férfi elindult társaihoz, de csak pár lépést tudott tenni, mert a hosszú hajú pasas fémrúdjával tarkón ütötte, amitől eszméletét vesztette.
-Tom! - indult társához Kramer doktor.
-Megállni! - célozta az orvosra a fegyverét.
-De orvos vagyok!
-Nem érdekel engem. Nagylegénynek képzelte magát az úr. Ez jár érte.
Másodpercekkel később Max és Gwen váratlanul beléptek a társalgóba.
-Mi folyik ...? - kezdte el mondandóját a bázisvezető, de elakadt a szava.
-Áhh, Fraser. Pont jókor jött! Csatlakozzon köreinkbe. - legyintett a fegyverrel a kopasz. - Felismer engem, drága rendőrnő?
-Kellene? - nézett a pasasra Fraser támaszpontvezető.
-Évekkel ezelőtt lecsukatta a testvéremet.
-Ó, ő rá gondol? Pont azt a bankot akarta kirabolni, ahol pénzt voltam kivenni. Nem féltem tőle, magától sem fogok.
-Ó majd fog! - lökte el a nőt. -Kötözd meg! - utasította társát. -Maga meg üljön le a többiek közé. - mosolygott Maxra.

Sarah Jane járőrkocsijával éppen a támaszpont felé igyekezett. Telefonon Gwent akarta elérni, de nem volt kapcsolható.
*Ejj ez a Gwen, a telefonja vagy lemerül vagy le van némítva.* - gondolta magában a nyomozónő.
Negyed órával később leparkolt a bázis előtt. Smith nyomozó szeretett ott lenni, ezért az épületbe nem a főbejáraton keresztül ment, hanem az épületet hátulról megkerülve a hangárba ment. Amikor a hangárkapuhoz ért meglepődött, mert azt hitte mindannyian a csocsóasztalnál lesznek.
Kinyitotta a hangárban lévő ajtót, ami a társalgóba vezetett, de már nem indult el, mert hallotta a túszejtők hangját.
-Készen áll a halálra Fraser doktornő? - kacagott a kopasz koma.
-Komolyan elhiszi magáról, hogy képes megtenni?
-Tudja már, hogy hány emberéletet oltottam ki?
-Hmm, kitalálom egyet sem. Engem nem tud átverni.
A pasas csak rázta a fejét és a doktornő tarkójához nyomta a fegyvert.
-Utolsó kívánság?
A doktornő csak nyelt, meg sem tudott szólalni. De tudta, hogy így semmi esélye és ki kell találjon valamit.
-Menjünk ki a helikopterhez. Még egyszer utoljára látni akarom.
-Csak ennyi?
-Igen, nem vagyok nagyravágyó.
-Csak, hogy lássa kedves vagyok megengedem. Vidd ki Vendel, rajtad kifog egy ember is, nemhogy 3 és 1 ájult.
-Ájult vagy te. - kezdett magához térni a szanitéc.
-Jó reggelt csipkerózsika. - nevetett a férfi.

A párbeszédet kihallgatva Miss Smith már tudta mit kell tenni. Elővette szolgálati fegyverét és várta, hogy unokahúga kijöjjön. Másodpercekkel később kinyílt a kinti ajtó, Gwen és Vendel sétáltak a helikopterhez. A hosszú hajú férfi közel tartotta Gwenhez a fémrúdját, hogy szükség esetén le tudja ütni. Éppen a helikopterhez értek, amikor a pasas mögött megjelent Sarah Jane.
-Tegye le az úgynevezett fegyverét. - emelte maga elé lőfegyverét Smith nyomozónő.
-Hannó! Segíts! - kiabálta el magát a hosszú hajú ürge.

Odabent Hannó kinézett az ablakon és látta, hogy társát foglyul ejtették.
-Ha most itt hagyom, akkor Fraser megússza. Nem hagyhatom. - gondolkodott hangosan.
-És mit kíván tenni? - kérdezte Wagner pilóta.
-Mindenki kifelé!

Odakint Vendel elengedte a fémdarabot, így Gwen szabad lett.
-Nem gondoltam volna, hogy pont te fogsz ma megmenteni.
-Úgy látszik a mi családunkban minden lehetséges. - nézett rokonára Sarah Jane.
Egy pillanatra sem tudtak megnyugodni, mert utána az ajtón a foglyok jöttek ki, mögöttük pedig a férfi.
-Gyertek ide mind a ketten! Ne mondjam el mégegyszer.
-Elég volt, adja meg magát. - utasította Miss Smith.
-Nem! Vendel és Gwendolin! Ide! Most!
Vendel felvette a rudat és társához kísérte Fraser-Berger doktornőt.
-Te figyeld őket. - szólt társához Hannó. -Neked meg véged! - ment a légimentők elé a férfi. -Eddig tartott a karrierje. - tartotta Gwen homlokához a fegyvert.
-Ne csináld! - kiabált Vendel.
Sarah Jane ekkor szaladni kezdett feléjük, Hannó gyorsan felé célozta a fegyvert és meghúzta a ravaszt, de Smith nyomozó előre vetette magát, így nem találta el a golyó és a lendületet kihasználva elbukfencezett Hannóig. Ott felállt és kiütötte a kezéből a fegyvert. A pasas csak nézett, majd Sarah Jane egy gyors judo fogással a földre terítette.
-Ennyi volt az esti mese. Jó éjszakát!
-Ez igen Sarah Jane! - bólintott Gwen.
Vendel döbbenten nézte társát, majd elakart menni, de Max és Matthew lefogták.
-Azt hittétek csak úgy szórakozhattok velünk? Mi vagyunk a traunsteini Medicopter 117! - nevetett Max.

Fél órával később a rendőrség elvitte a két tettest. Mindannyian a társalgóban pihengettek.
-Be kellene menned a kórházba. - szólt Tomhoz Kramer doktor.
-Ez csak egy horzsolás.
-Valóban? - nyomott egy nagy adag jeget Fischer szanitéc tarkójára Wagner pilóta.
-Lizbeth! - ugrott meg a szanitéc. -Ez jég hideg!
-A nap bejelentése. - jegyezte meg Max, amire mindannyian nevetni kezdtek.
-Nem ez a nap bejelenetése. - mosolygott Fraser bázisvezető.
-Hanem? - érdeklődött Kramer doktor.
-A születésnapos mentett meg minket. - nézett nagynénjére Gwen.
-Akkor tudjátok mi következik? - tette fel ezt a kérdést Tom.
-Boldog születésnapot kívánunk Sarah Jane! - mondták egyszerre a légimentősök.
-Köszönöm szépen! De az a lényeg, hogy senkinek nem esett komoly baja.
-Hazaviszem Tomot, ilyen állapotban azért ne dolgozzon. - állt fel Lizbeth.
Gwen mosolygott egyet és a pilótához igyekezett.
-Csak meg ne olvadjon tőletek a jég. - suttogta a fülébe.
-De dili vagy! - nevetett a pilótahölgy.

Ez a rész Elisabeth Sladen emlékére lett írva. Ma lenne 75 éves.

2021.02.01