Egy újabb nap. Új problémák, és mellé jönnek a régi problémák is, de jó. Nem értem miért nem lehetne egyszerűen mindenek vége. Talán túl sokat kérek?
Ezzekkel a gondolatokkal indultam a suli felé. Ám ekkor valaki nekem ugrodt hátulról, és hála a gravitáció erejének elestem az illetővel együtt aki rám ugrott. Fájdalmasan ordítanék, de nincs hozzá kedvem. Végre leszállt rólam az a valaki a hátamról, és ekkor megláttam ki az. A hülyeség és meglepetések koronázatlan király Joe volt.
-Jó reggelt.-mosolyog tündérien. Legszívesebben lemosnám szappannal az arcáról a bőrt, de mivel haverom, így nincs szükség erre. Majd szólok a tanárnak, hogy megint telefonozik, és repül majd a dirihez. Addig is.
-Neked se.
-Ugyan csak nem rossz a reggeled Jaden?-de az kösz a kérdést.
-Nem, csak fáradt vagyok.-ez igaz, mert alig aludtam az éjjel, de mindegy. -Mond csak kész a kémia házid?
-Volt házi?
-Aha. Látom ennyire figyelsz. Ja és a tanár le fogja majd osztályozni.
-Hogy mi?! Légyszi ad kölcsön, hogy lemásoljam.-néz rám könyörgöen. Mamám. Én ezt nem szeretem, de mégis miért?
-Tessék-veszem ki a táskámból a munkafüzetet, és oda nyújtom neki. -Remélem nem hagyod el mint múltkor.
-Nem fogom. Te vagy az isten!- könyörgöm valaki segítsen. Egy félnotás az egyetlen barátom, aki rohadtul eltudja fogyasztani az összes agysejtemet! Szeretem őt, de akkor is! Én ezt nem akarom! Legközelebb haza megyek és megkeresem a kötelet és!-Sajna 1 hétig nem leszek suliban.
-Elnézést, de mi van?!-indulunk el a suli felé. Megint...
-Hát... Megyünk meglátogatni a nagyimat aki Csehországban van, és emiatt nem leszek suliba.
-Értem... Se baj. A nagyid fontosabb mint én.
-Ez nem igaz. De őt ritkán látom nem úgy mint téged.
-Tudom. Na és nézd itt a földi pokol.-lépünk a suli elé.
-Nem lesz semmi baj. Nyugi. Megfoglak védeni.
-Nem kell. A suli nem is vesz észre kivéve egy két diákot de az más dolog. Inkább foglalkozz a kémia lecoval, mert ép azzal kezdünk.-mosolygok rá.
-Tényleg. Akkor én futok a WC-hez ha nem bánod. Majd órán találkozunk szia!-nélkülem megálna a világ körülötte eskű.
Én tovább megyek a suliba amikor is szembe jön velem Mike. Baszki, ne, ne, NE! Én ezt nem akarom. Sarkon fordulnék, de valaki elkapja a kezemet és magával ránt egy olyan folyosóra ami szigorúan tiltott. Rossz elő érzetem van. Amint meglátom ki ráncigál lefagytam.
-Ugye nem gondoltad, hogy eltünhetsz előlem.
-Én cs-csak-kezdtem el hadarni. De ő neki lökött az egyik falnak és a nyakamnál fogva felemelt.
-Ide figyelj. Én vagyok itt a főnök. És ugye tudod, hogy nincs jó kedvem?-
kérdi vagy mondja nem tudom. De az biztos hogy fáj a nyakam nagyon.-És ha nincs jó kedvem tudod mi lesz veled-kezd el pszichopata arcot vágni. Nem akarom. De tudom mi lesz...Elengedte a nyakam és a másik kezével behuzzodt nekem. Aztán belém rúg és ennek hála elesek, de amikor négykézlábra tudtam jutni ott bele rugodt a hasfalamba, és emiatt vért kezdtem el felköhögni. Ezután felhúzta a fejemet hajamtól fogva és ezt súgja a fülembe.
-Ha még egyszer menekülni akarsz előlem, azt mégjobban megjárod.-elengedte a hajam ami miatt a fejem egy nagy pacsit adót a padlónak.
Hallom ördögi nevetését és a lépései hangja egyre halkabb lett. Nem tudtam mozogni, de mindenem fájt. Fázok is. Tudtam hogy nem rövid ujjú pólóban kell jönni November elején, de ez most lényegtelen. Szép lassan megpróbálok megmozdulni hiába, és ezután film szakadás.
Elégé meleg, de egyaránt picit kényelmetlen helyen kelek. Szemeimet nem tudom kinyitni, de hallani azért még tudok.
-Hogy van Jaden doktor nő?
-Egész jól ahoz képest ahogy behozták. Bár még így is szegény csúnyán néz ki. És egyszer leállt a szíve.
-Szegény. Tudtam, hogy nem szabad egyedül hagyni.-aha persze, hogy ne. Akkor mégis miért tartodtad fontosabbnak a kémia házi lemásolásást, mint engem?! Oké ezt még megkapja.
-Tudja ki csinálta ezt szegény kölyökkel?
-Nem, de van egy gyanúm.-oh hát itt van Joe nyomozó. Ő mindent megold. Vagy mégse.
-És mégis ki?
-Mike a 11. B-ből. Nem nagyon szereti Jaden-t.-Értem. Akkor behívom őt.-ne! Ne tedje! Nem akarok itt helyben meghalni! Fel kell kelnem, de nem megy. Túl jól érzem magam itt. És a sötétség megint visszaránt.
Látom túl jól aludtam, hogy Mike-nak fel kell keltenie. Pedig ő jutattot álom országba. Akkor ennek miértelme volt?
-Nyugodjon meg. Csak annyit kérdeztem, hogy mit csinált ma reggel.
-Ha rám akarják kenni, hogy megvertem azt a kölyköt, csak úgy közlöm nem igaz.
-Ön mégis honnan tudja mégis mi történt Jaden-nel? És ki mondta hogy vádaskodok?
-Hát... Nem ez a lényeg!
-Tünés az igazgatóhoz most azonnal!- erre valamit motyogott és kirohant a teremből. Még ilyet. Ekkor felkelek a kényelmetlen helyemből, és elhúztam a függönyt. -Áh látom felkeltél. Hogy érzed magad.
-Mintha 1000 zebre trappolt volna át rajtam.
-Sejtettem. Szólok a barátodnak, hogy bejöhet hozzád.-addig dőlj le és lazulj el.-mondta, és kiment. Emiatt vissza dőltem, és azon gondolkozok hányszor sírt Joe amiatt, hogy nem volt velem meg stb. Hát nem azt mondom, hogy nem az ő hibája, de nem kell aggódnia miattam. Csak súly vagyok a vállán. És ekkor rontott be az emlegetett személy.
-Jól vagy szerelmem?
-Még egy szerelmem és ketté töröm a gerincedet.
-Akkor jól vagy-mosolyodok el.-A kémia hazim ötös lett. Meg neked is.
-Jó tudni, hogy legalább kémiából nem bukok meg.-mosolygok el halványan.
-Jaj de cuki vagy amikor mosolyogsz. Többször kéne csinálnod.
-Kéne de nem teszem.
-Elnézést a zavarásért-jön be a doki-, de a beteg bátya itt van hogy haza vigye.-Ugye most csak szórakoznak velem?
أنت تقرأ
Nekem több vagy mint egy...
عاطفيةEgy kis tesó és egy nagy tesó. Mindkettőnek van egy ritka. Egyik gyűlöli egyiket másik meg szereti másikat. Ki tudja mi lesz a vége. Reménykedjünk a happy endben.🥺😌