A KÜLÖNC WEASLEY

II. Fejezet

Elizabeth módszere majdnem teljesen bevált. Leila lement szüleihez a konyhába és hosszú beszámolot tartott nekik a bűz-bombákrol. Ezt Cedrella és Septimus három negyed óraáig birták hallgatni, majd kimenekültek a nappaliba. Leila ekkor rádöbbent, hogy szüleire talán jobb hatással lenne ha a tanulásról beszélne, így hát elindut szülei után es elmagyarázta nekik, hogy igazából a tankönyvek miatt akar elmenni az abszol útra, mire szülei úgy meghatódtak, hogy tízperc múlva el is indultak.

¤

Az Abszol út Leila kedvenc helye volt, persze csak az Odú után. Mikor családjával évente egyszer ellátogettak ide, mindig úgy érezte, itt szabadon van. Leila nem az a csendes jókislány volt, aki menekül a reflektorfény és a hangzavar elől. Ő pont, hogy a reflektorfényt és a hangzavart kereste. Neki fontos volt, hogy az emberek ráfigyeljenek, és akkor érezte magát otthon, ha sok ember között volt és erre az Abszol út tökéletesen megfelelt.

- Leila, Arthur, Billius!

- Igen anya! - Válaszolt egyszerre a három gyerek.

- Apátokkal elmegyünk megvenni a tankönyveiteket. Ti addig nézzetek körbe, Leila, Arthur menjetek be Madame Malkinhoz is. Arthur, neked csak ünneplő talár kell, Leila neked kell egy hétköznapi talár is. - Hadarta végig Mrs. Weasley, majd férjéhez fordult és elindultak tankönyveket venni. -Olivandernél találkoznk!

Mikor szüleik befordultak a sarkon, a három gyerek egymáshoz fordult.

- Ti hová mentek először? - Kérdezte meg Leila két bátyját.

- Keresek magamnak tintát. A régi elfogyott. - Mondta Billius. - Aztán meg megkeresem Lorinát... - Lorina Billius barátnője volt. Még évvégén kezdtek el járni, de nyáron nem sokat leveleztek. Billius nem volt olyan ember, aki szívesen ötődött másokhoz, így nem sokszor volt barátnője és aki volt, az is csak rövid ideig. Ezt az iskolában sok lány sajnálta, hiszen Billius nagyon jóképű volt, okos (volt már iskola első is, de azért strébernek mégsem nevezték), laza és ráadásul griffendéles, vagyis bátor is. Emllett Billius volt a griffendéles kviddics csapt kapitánya is, szóval maga a tökély.

- Hát, én nem tudom... olyan sokan vannak itt... - Arthur félénken tekintett körbe. Két testvérével ellentétben, ő félt a sok embertől, nem szerette ha ráfigyeltek, ezért inkább, amikor csak tehette meghúzta magát valahol. Otthon persze ez nem így volt, ott kiengedett, de a roxfortba visszafogta magát. Nagyon rajongott a muglikért, mindenre kiváncsi volt, hogy hogy működik a kenyér pirító, hogy mire való a zseblámpa és hogy mitől gurul az autó. más nem is nagyon érdekelte a fiút, ezért pedig elég sokat csúfolták is a Roxfortban.

- Ugyan már! Nem fogsz belehalni. Örülj neki, hogy végre emberek között vagy és...

- Na jó, én mentem. - Szólt közbe Billius és elindult. Leila és Arthur nem foglalkoztak vele.

- Akkor menj először Madame Malkinhoz. Én megyek, Jackhez.

Jack, Elizabeth és Leila kiskoruk óta elválaszthatatlan hármast alkottak. Hat éves korukban találkoztak először, az Abszol úton, talán ezért is szerették annyira mind a hárman ezt a helyet.

Jack a vidámság ízei édesség bolt előtt várakozott, kezében egy kis zacskó csokoládés-banános drazséval. Mikor meglátta a felé rohanó Leilát, ő maga is futni kezdett a lány felé. Megölelték egymást, majd bementek a boltba és vettek még néhány édességet, hogy évközben is legyen mit enniük, majd tovább indultak, hogy megkeressék Madame Malkin talárszabászatát, és beszerezzék az iskolai talárjaikat.

A talárszabászatban összefutottak Artúrral, aki nagy élvezettel próbálgatta magára a külömbféle dísztalárokat.

Leila és Jack fél óra múlva lépett ki a talárszabászatból. Mindkettőjüknél legalább három papír zacskó volt.

- Te akarsz jelentkezni a kviddics csapatba? -Kérdezt meg Jack, mközben Olivander boltja felé igyekeztek.

- Igen. Billius azt mondta, hogy idén elmegy a csapatból az őrző, meg egy terelő, úgyhogy én leszek az őrző, te meg a terelő. - Válaszolta Leila teljes meggyőződéssel.

- Várj egy kicsit! Az sem biztos, hogy mind a ketten a griffendélbe kerülünk, és abban meg biztos vayok, hogy a csapatb lesz majd más jelentkező is, aki valószínűleg jobb lesz, mint mi!

- Nem baj. Akkor majd csak jövőre fogunk bekerülni a csapatba. De bekerülünk. Az biztos! - Egy ideig csendben ballagtak egymás mellett, maj Leilának eszébe jutott valami.

- Mielőtt elindultunk otthonról, Elizabeth-tel leveleztünk. Azt írta, mondjam meg neked, hogy enm csináljunk semmit sem az első napon, mert szerinte rossz bemutatkozás az, ha már rögötn egy büntető munkával kezdünk. De szerintem, nem feltétlen kell mindenkinek tudnia, hogy mi voltunk...

- Ezzel egyet tudok érteni. - Felelte Jack és elnevette magát.

Nem sokára megérkeztek Olivander boltjához, ahol már mindekettőjük családja ott várakozott. Mikor Leila és Jack megérkeztek a két család egyszerre próbált meg betódulni Olivander boltjába, (persze úgy, hogy Leila és Jack maradt leghátul) minek következtében Cedrella és Jack anyukája Mary beragadtak a szűk kis ajtóba és úgy kellett kirángatni őket. Végül megegyeztek abban, hogy először a Stone család megy be a boltba.

10 percel később Jack boldogan hadonászott új pálcájával a bolt előtt. Nagyon tetszett neki a saárkányszívizomhúrból és tölgyfából készült 11 hüvelykes pálcája, úgyhogy megpróbált vele kitalált varázsigék segítségével varázsolni, egyenlőre nem sok sikerrel, ugyan is csak annyit sikerült elérnie, hogy Bilius haja neon sárgára váltott. Leila már egy kicsivel többet vitt végre, mikor újjabb 10 perc után a Weasley család is kilépett az üzletből. Ő valamien módon eltűntette Arthúr új tankönyveit, amiket végül Mary táskájában tálalták meg. Leila pálcája főnix toll, tölgyfa, 12 hüvelyk lett. A két család még egy kis ideig beszélgetett, az után mindegyikük haza hoppanált.

Otthon Leila sietve felszalad a szobájába. Újonnan vásárolt cuccait ledobta az ágyára, ő maga pedig egy pennát vett a kezébe és írni kezdett.

Kedves Elizabeth!

A „módszered" egész jól bevált, úgyhogy el tudtunk indulni az Abszol útra. Kaptam pálcát (egyszarvúszőr, fűzfa, 10 hüvelyk) és sikerült eltüntetnem vele Artúr tankönyveit, amiket végül Mary táskájában találtunk meg. Átadtam Jack-nek az üzenetedet. Megegyeztünk abban, hogy nem kell mindenkinek minden csínyünkről tudnia... A többit, majd elmondom szóban.

Jövő héten találkozunk!

Leila

949 szó

Átírva: 2021.10.17.