Csak bébiszitter semmi több! [ Bakugo x reader]

4 rész

~ Bakugo szemszöge~

Miután fel öltöztem elindultam lefelé a lépcsőn közben egy dolgon járt az agyam: Ez tényleg azt hiszi hogy történt valami?

Hát hogy ha így áll a helyzet akkor élvezzem is már ki. Készülj fel [Név], a mai napod az hihetetlen lesz.- gondoltam majd egy ördögi mosolyt engedtem el.

Le értem a konyhába ahol a drága szüleim voltak.

- Hol a faszba voltatok?! És nekem miért nem szóltok ha elmentek?- kérdeztem mérgesen és úgy tettem mintha erősen érdekelt volna hogy mit csinálnak. De igazából inkább az ellentét igaz

- Halgass te hálátlan gyermek! Te se mondod meg hogy hová mész, pedig te még gyerek vagy!- morgótt vissza a banya. Hát jól van ha veszekedni akar akkor megkapja

- Igen mert én még fiatal vagyok és meg tudom védeni magam, ellenben a ti, mint két vénség erre nem vagytok képesek! - vágtam vissza, amire csak még idegesebb lett és lekevert egyet nekem. Itt nekem is elszakad a cérna

- NE MERJ ENEGEM MEGÜTNI VEN BANYA!

- KIT NEVEZEL TE VÉNNEK?

- TÉGED! NÉZTÉL MAR TÜKÖRBE, NEM TÖRT MÉG ÖSSZE A VÉN FEJEDTŐL?!

~Reader-chan szemszöge~

Nagy hangzavarra lettem figyelmes ezért lementem.
Egy veszekedő Bakugo-t és a szintén veszekedő anyját láttam. Szépen elsuhantam mellettük és a 3. család taggal futottam össze aki a család fő mármint az apa

- Hát te még mindig itt vagy?- nézett rám a férfi egy kedves mosollyal és egy bögre kávét nyújtott felém, amit el is vettem

- Uhh köszönöm, és igen még itt vagyok, mert nem tudtam meddig maradnak ezért gondoltam jobb lesz ha maradok.- mondtam aztán a  veszekedő emberekre néztem és szürcsöltem egyet a kavémból, amit az időesebb Bakugo is követett- Ez ilyen minden napos dolog?- kérdeztem semleges hanggal és arccal.

- Igen, napi több alkalommal. Amúgy Masaru Bakugo vagyok örülök- mondta még mindig a kettőt nézve

- Szintúgy, én [Teljes név] vagyok.

- Ohh hàt te még itt vagy kedvesem?- mondta Mitsuki és lelökte a fiát a földre, aztán ránk nézett- KATSUKI szedd össze magad!- morgótt rá a fiára, de az nem tett semmit.

- Igen- vakartam meg a tarkomat és kínosan elmosolyodtam- Remélem nem baj.

- Jaj dehogy is! Hogy viselkedett  ez a kettő?- mondta majd  megfogta Katsuki pólóját és fel rángatta a földről.

- Masaki nagyon jól viselkedett, nem mondhatok mást róla. Nem volt vele sok baj, és nagyon  jól kijöttünk egymással.

- Ez remek. És mi a helyzet ezzel az idiótával?- kérdezte és a szőkére mutatót

- NEKEM NEM KELL BÉBISZITTER! ÉS ARRÓL NEM VOLT SZÓ HOGY ENGEM IS KELL FELÜGYELNI!- riadt fel Katsuki

- Fogd be idióta gyerek! Szóval [Név], mi volt vele?- tette fel mégegyszer a kérdést.

- Nagyon csendben volt.- mondtam egyszerűen, most őszintén mit kellet neki volna mondjak. Lehet lefeküdtünk,  lehet nem, ezt nem mondhatom neki. Közben Mitsuki felnevetett

- Ez jó vicc volt. Katsuki, csendes. De az nem Katsuki melegítője rajtad?- mutatót a rajtam lévő nadrágra.

- A liba rá ejtette a kaját a lábára és adtam neki ezt hogy ne legyen abba.- mondta közben elfordítitta a fejét.

- Te biztos az én fiam vagy? Először megtudom hogy normális ember modjára viselkedsz aztán mint egy úri ember oda adod az egyik nadrágodat másnak aki méghozzá lány is. 17 éve vagyok az anyád de még egyszer sem csináltál ilyet- mondta Mitsuki és egy kicsit felkuncogott.

Soha nem csinált ilyet?
Milyen lehet az 'igazi' Katsuki? Ahogy én eddig ismerem elég rendes gyerek meg van egy kis vágy is a szemében. De a reggeli jelent az elég érdekesen fura volt.  Vagyis naaaaa eddig Katsukinak ezt az oldalát nem láttam.

- Banya ha nem fogod be úgy felbaszok valamit hogy a falat is kiüti!- mondta elég idegesen de mégis próbálta vissza fogni magát.

- Jól van na. Na de [Név] köszi hogy eljöttél  és még pluszba is maradtál meg arról nem is beszélve hogy vele- mutatót fiára, aki megint idegfaszt kapot.

- Mit mutógatsz rám vénség?!- förmedt fel a fiú- Aszed' olyan jó vagy? Na gyere rendezzük le!

-  Mitsuki nehogy rá merj támadni Katsukira, és Katsuki te meg kérlek hallgass.- mondta Masaru

- Szóval ahogy mondtam, nagyon köszönjük hogy eljöttél. Mit szólnál ha máskor is jönnél? Persze ha már nem készültél ki ezektől teljesen.

- Persze szívesen jővök! - vágtam rá egyből

- Remek akkor vasárnap 2 órára gyere át.

- Rendben. Akkor viszont látásra!- köszöntem el és éppenséggel csak vettem egy 180°-os fordulatott azzal elis indultam az ajtó felé ahol az én cipőm is volt. Amikor már éppen indultam volna, valaki  megragadta  a kezem.

- Ezt itt hagytad- mondta és a kezembe nyomta a bébiszitter pénzem

- Köszi majdnem elfelejtettem.- ahogy az utolsó szó is elhagyta a szám megragadta a karom és közelebb húzott magához, pont ugyanúgy ahogy tegnap mikor először találkoztunk. Az a szikra... Megint ott volt

- Alig várom a következő alkalmat- mondta és a nyelve végig futott a felső ajkán. Ahogy sejteni lehetett a vér hamar felszökött az arcomra, ami miatt még rosszabbak lettek a dolgok. Nem láthat így, még valami hülye kis kislánynak fog gondolni aki egy szempillantás alatt bele zúg valakibe.
De egyszerűen nem tudok parancsolni magamnak, pedig az lenne a legjobb ha megtudnám mondani magamnak mikor boruljon pírbe az arcom és mikor maradjon hófehér. De ez sajnos nem tudom megtenni ezért zavartamban elfordítottam a fejem és hevesen aprokat bólogattam.
Megint jött az a tipikus fül puszija, nem az hogy nem jó érzés hanem az hogy ő adja akitől pár milliméter választ el.
Kis idő múlva szépen elengedett és én a leggyorsabb tempommal mentem haza.

Ez a Bakugo gyerek teljesen kikészít. 1 nem ismerem de már ilyen testi kontaktusba kerültünk
2 nem tudok eligazodni rajta, egyszer kedves aztán meg mintha az elme bajról szökött volna meg. Na meg persze ott van a 3. ok. LEHET LEFEKÜDTÜNK! Most mit kéne csináljak?! De lehet nem.... De nem mond semmit! Kicsit aggódok de próbálok nyugisabb lenni.

~Bakugo szemszőge~

Bakugo, Bakugo sikerült a terved. Tényleg bevette hogy ágyba bújtam vele. Alig várom mit fog majd reagálni mikor rá jönn hogy nem történt semmi. Mondjuk nem lenne olyan rossz egy vagy több estét vele.

Majd egyszer, majd egyszer...