Régi vagy új szerelem /Teen Wolf/Derek Hale ff./

8rész-bizalom

Improvizálni kell mert ha valami nem úgy sikerül ahogy tervezzük akkor azon fenn tudunk akadni pedig a tervnek mennie kell tovább.

-Miért bíztok meg bennem?

-Mert anyu is megbízott benned és mert megmentetted a életünket.-bólintottam.

-Köszönöm. -mosolyogtam halványan.

-Hannah. Mivel megbízunk benned. Az ellenségeid a mi ellenségünk is és együtt harcolunk ellenük. Meg mert megmentetted az életünket ezért a barátunk vagy és mivel a barátunk vagy ezért a falka tagja is. Ha persze szeretnél az lenni.-mondta Scott.

-Igen, köszönöm.-meglepődtem, hogy ezt fogják mondani. Minden esetre nagyon örültem neki, hogy befogadtak.

-Szerintem mára végeztünk. Holnap sulitok után edzés mert nemsokára telihold és van egy rakat ember aki elakar tenni láb alól.-vette át a szót Derek. Mindenki bólintott egyet majd elköszöntünk és kifelé vettük az irányt. 

Szerettem volna beszélni Derekkel mégis kifelé mentem és vártam hátha utánam szól, hogy maradjak...vagy fogja meg a csuklómat és húzzon vissza... lehet csak én gondolom túl ezt a helyzetet. Végül is nem történt semmi. csak jó lenne ha történt volna valami. Miközben leértünk véget is vettem a gondolat menetemnek nehogy rosszabb dolgokra kanyarodjanak gondolataim.

Mindenki beszállt egy kocsiba és elindultak. Én is fordultam haza felé amikor egy szorítást éreztem kezemen. Hirtelen összerezzentem de amikor beleszagoltam a levegőbe és megéreztem a finom illatát elengedtem magam és megpördültem tengelyem körül.

-Csak nem megijedtél?-kérdezi felvont szemöldökkel.

-Nem csak egy sereg ember és természet feletti lény vadászik rám.-mondtam miközben elkezdett mosolyogni nekem meg a szívverésem az egekbe szökött. Még nagyobb mosolyra húzta a száját. Istenem, néha úgy utálom, hogy hallja a szívverésem.

-Igazából azért bízok meg benned mert....- itt elhalkult én meg elbizonytalanodtam. nem értettem mit akar mondani ezért érzékszerveimre hagyatkoztam. A szíve gyorsabban vert az átlagosnál és nagyon félt valamitől

-Mond már. Ne akard, hogy kiszedjem belőled.- türelmetlenkedtem. Már kezdett nagyon idegesíteni, hogy nem fejezi be a mondatát.

-Mert te vagy a társam.- felkaptam a fejem és belenéztem a zöld szemébe, elmosolyodtam. Olyan szintű boldogságban volt részem mint eddig soha. Lassan közeledtünk egymás felé. A homlokainkat összeérintettük, szememet becsuktam és vártam, hogy ajkainkat egybe forrassza. Ajka gyengéden érintett mégis birtoklóan. A nyelve bejutást kért a számba amit meg is adtam. Sokszor csókolóztam de egyik se volt ilyen szenvedélyes. Levegőhiányba váltunk el egymástól.-Itt alszol?-kérdezte mosolyogva mire csak bólintottam.

-De nincs semmilyen ruha.

-Most is van rajtad ruha.-mosolyodott el.

-Imádom amikor mosolyogsz és nem az a morcos farkas vagy.-felsétáltunk az emeletre.

-Elmegyek zuhanyozni. A konyha balra az emeleten balra a fürdő és a folyosó végén a háló.-majd elindult felfelé. Én elmentem a konyhába inni majd én is felmentem az emeletre. Pont akkor jött ki Derek is. Csak egy törülköző volt a derekára kötve és látszódott a szépen kidolgozott hasa. Lehet kicsit sokáig időztem el rajta amit észre is vett.

-Csak nem tetszik- kérdezte vigyorogva. én csak megforgattam a szemeimet és bementem a fürdőbe.

Már zuhanyoztam amikor hallottam hogy nyílik az ajtó aztán megfogta a derekam és szívni kezdte a nyakamat. Hirtelen megfordultam és csókoltuk egymást. A keze végig vándorolt a testemen majd megfogta a fenekemet és felemelt. Én kezeim a haját tépegették. Majd újra a nyakamat kezdte el kényeztetni. Felnézett rám a már piros szemeivel. Nekem is elkezdett világítani a szemem.