Sötét Világosság - Titokzatos dolgok
Eltelt pár nap, de inkább mondhatjuk egy hét. Ebben az egy hétben, mindennél jobban azon voltak, hogy megtanulják használni az erőjüket. Mindig ugyan oda mentek vissza, és próbálták kitanulni, a képességeikkel még a fákat is kidöntötték, hogy ezzel elzárva legyen az út oda, ahol gyakorolnak. Viszont a suli se álhatott meg, a beilleszkedés Nanának, pedig nagyon jól ment így. Tudta tartani a szavát, megvédték a többiek, ha megpróbálták kicsúfolni az alakja miatt. Csütörtökön elkezdtek hirdetni egy házi bulit, ami szombaton lenne Jackéknél, meghívták az egész évfolyamot, kivéve Nanát és Ursulát. Ursulát nemigazán bírta az évfolyam se, nagyon visszahúzódó embertípus. Laura egy délutáni iskolai szakkör keretén belül odament Jackhez, hogy megkérdezze, miért nem hívta meg őket.
-Laura- Jack nemhívtad meg Nanát és Ursot a bulidra, tudom, hogy nem bírjátok őket, de mégse kéne ezt tegyétek.
-Jack- Jó, mond meg nekik, hogy ha el akarnak jönni, jöjjenek. De csak azért, mert bírlak.
Laura tudta, hogy Jack megint mire célzott, de még mindig nem fogta fel, hogy nem jön be neki. Ezután mikor hazament, megírta a háziját és várta mikor jön át hozzá az egyik barátja. Eközben Anne otthon próbálgatta a ruhákat, amiket vett, és véletlen elesett, a keze pedig hozzáért a hosszabbítóhoz. A lakásban leállt az áram 10 percre. A szülők megijedtek, de nem gondolták, hogy a lányuk volt.
Végül Daniel átment Laurához.
-Laura- Csináljak valami kaját? Utána kitaláltam valamit.
-Daniel- Jó rendben, segítek, de mondd el mit fogunk csinálni.
-Laura- Valamit kipróbálunk...
Csináltak egy Mexikói kaját, amit utána meg is ettek. Laura átgondolta azt, amit szeretne, és csak egyszer próbálták. Lementek a pincébe ahová egy meredek lépcső vezetett, ami üres és régies volt, gyertyák is voltak. Meggyújtották a gyertyákat, és elmagyarázta Laura Danielnek, hogy már egyszer próbálták az emlékekben lévő utazást. Törökülésbe rakta magát Laura, majd leült a gyertyák mellé. Megkérte Danielt, hogy csak akkor érjen hozzá, ha megvan az illető, akinek az emlékeit akarják látni. Mivel csak is így sikerülhet a kísérlet. Lehunyta a szemét és egy sötét helyre került, mintha egy más dimenzió lenne, nem volt semmi ott. Mikor megfordult meglátta Nanát az asztalnál, ahogy egy naplót ír. Nana nemlátta persze őt, de körülnézett és kihűlt a levegő, majd ekkor - Laura - „Daniel, most!" Hozzáért és, hirtelen mindketten bekerültek egy álomkörbe, sötétség volt, elöttük pörgött le mind az, ami történt a lánnyal, mialatt oda került. Majd mögöttük csak egy hang szólalt meg.
-ISMERETLEN- Csak nézz hátra...
Mindketten hátra néztek, de Danielnek a fizikai jelenléte eltűnt abból a világból. A hang összevissza mondta. „Nézz ide... oda" Hirtelen Laura, csak egy ködös erdőt látott, érezte a késztetést, hogy betérjen oda. Odafutott, majd egy pillantásra az erdő lángokban volt. Teljes sötétséget látott a végén, ami csak annyit mondott „Várd ki a végét, sok mindent nem tudsz még, figyelni foglak...". Daniel elrántotta a kezét, hogy kijöjjön az emlékekből, de Laura még mindig ott volt. Amilyen gyorsan tudta elfújta a körülötte lévő gyertyákat, és így kinyílt a szeme, visszatért a valóságba. Teljesen kikészültek, nem értették, mi történt. Megbeszélték, hogy, ha ezt el is akarják bárkinek mondani, akkor azt a buli után. Laura elővette a telefonját, mert elfelejtette felhívni Ursot, hogy jöhetnek a házibulira. Urs és Oliver eközben a Parkban voltak.
-Laura- Szia Urs, beszéltem Jackkel és azt mondta jöhettek Nanával. Szívesen.
-Ursula- Miii? Dejó, ennek örülök, köszi, hogy szóltál nekem.
YOU ARE READING
Sötét Világosság - 1. Fejezet (Canceled)
General Fiction•Sziasztok, sajnos ezt a történetet nem folytattam és nem is tervezem már többé, az oka, hogy nem aktuálisak a karakterek már benne és nagyon irreális számomra. Így azt terveztem, hogy más történetet írok amely ezek karakterek személyiségeit örökíti...