Sorozat egyveleg!

Omar és Ander 1évad 7 rész

Omar: Belépek hozzájuk a télikertbe. -Biztos, hogy nincsenek itthon a szüleid? kérdezem a vizes Andertől. Válasz helyett nekem esik és vadul csókolni kezd. Majd megszabadít engem is a pólómtól és csókol tovább. -Úgy látom nincsenek! szakadok el egy picit tőle. Egy picit maga elé lök majd meg markol, amibe egy picit belenyekkenek. -Szóval mi most akkor szexelni fogunk kérdezem. Átkarolja a nyakam és úgy mondja -Beszélgethetünk is. -Vagy akár mindkettő. Húzom fel a vállam.
Ander: Elgondolkodtam egy kicsit majd válasz helyett inkább megint csókolni kezdtem. Egymást csak nagyon szükséges esetbe engedtük el miközben mentünk fel a lépcsőn egyenesen be a szobámba. Amikor beértünk ő volt mögöttem így az ajtónak lökve csuktam magunkra az ajtót. Épp nekinyomom az ajtónak miközben megszabadítom az övétől majd letolom az alsógatyájával együtt a nadrágját egészen a bokájáig ő pedig kibújik belőle. Most én is megszabadulok a felesleges ruháimtól, de közben még mindig vadan nyelvezünk egymással.
Omar: Már mind a ketten pucérak vagyunk Ander megragad a vállamnál és az ágyára lök egyelőre még csak a lábaim között fekszik és csókol engem. Egy idő után mintha tervezgetne elszakadni tőlem. Kicsit engedem is. -Tényleg hagyod apukádnak, hogy megszervezze az esküvőt? kérdezi engem teljesen lelohasztva.
Ander: muszáj tudnom a válaszát még ha látszik, hogy nem is tetszik neki. Fújtat egyet. -Ez abszurd! csatolom hozzá a kérdéshez. -Erről akartál beszélgetni? kérdezi. -Nem hagyod, hogy megtegye igaz?! kérdezem a kérdését figyelmen kívül hagyva. -Mikor jöttél rá, hogy a férfiakat szereted? kérdez tőlem most ő miközben felülünk. -Most témát váltasz? -Tudod mit kérdeznek két meleg embertől amikor találkoznak? Kérdően bólintok. -Ez az első. -Hogy mióta tudod, hogy a férfiakat szereted. -A második pedig az, hogy a szüleid mióta tudják
Omar: mosolyogni és egy kicsit nevetni kezdek miközben Ander egy Aaa… felkiáltást tesz. Közelebb hajolok hozzá és átkarolom a nyakát. -Azt akarom, hogy ez a pillanat a miénk legyen. mondom miközben a szemébe nézek. -És ne azon gondolkodjunk, hogy valaki most az esküvőmet intézi. teszem hozzá. -Oké! De intézik. mondja. Félrehúzom a számat és hátrább hajolok. -És a te szüleid tudják? mosolyogva kérdezem.
Ander: én is elmosolyodok majd hozzáhajolok megfogom és magamhoz húzva csókolni kezdem. -Tudod mit? -Szeretlek! mondom ki végre. Majd csókolom tovább. Először még finoman aztán újra durvulni kezd a játékunk és egyre vadabb tempóban csókoljuk egymást tovább. Visszahajtom az ágyra viszont most nemcsak úgy csinálunk, mint akik csinálják mert egy mélyebb csókunk hozadéka ként helyzetbe állok és belé hatolok. Felnyög, de én nem hagyom abba és a csókunk vadságához és mélységéhez passzolva diktálok egy igen kemény tempot egészen. addig amíg mind a ketten el nem mennénk. Mert amikor durranás közeli állapotba érünk elszakadok tőle és ráélvezek a mellkasára. Majd elkapom az ő nemes szervét és verni kezdem, ami miatt pár perc múlva ő is elmegy. Lihegve a mellkasára fekszek.