~Roxforti Csodák~

~Roxforti csodák 22.~

-mikor a nagy ajtó kitárult előttünk, Christine már nagyban Dracoval szópárbajozott-

Te vagy a házunk szégyene! -mondta páváskodva Draco majd nevetve Crakra és Monstrora nézett-

Ő csak egy lány, nem tud legyőzni. -Mondta Crak, majd hirtelen az egész lány csapat a trió elé állt-

Csak lányok, mi? -kérdezte idegesen Krisztina, mire én annyira ideges lettem hogy legszívesebben mindegyiket egyesével rúgtam volna tökön- 

FÜGGETLEN NŐK VAGYUNK, KIKÉRJÜK MAGUNKNAK! -Ordítozott Kate majd hirtelen Dracoéknak támadtam VOLNA, ha két ember nemfog le és tart vissza- 

ENGEDJ EL!!! SZEMÉT BANDA!! -üvöltöztem mire az ikrek csak méginkább hátrébb húztak, Draco és a csapata pedig megszeppenve tovább áltak-

Aya...Ezt igazán nem kellett volna.. -mondta Lisa miközben a fejét fogta-
Most viccelsz, ugye? -mondtam idegesen és reménykedve, kire Lisa hangos nevetésben tört ki-

Persze hogy viccelek! Jól beijedtek! -Lisa hátra fordulgatott majd egyből el is állt a nevetése-  Hol van....Hol van Christine? -kérdezte Lisa miközben a tekintetek végig jártak a nagytermen míg végül Réna kiáltott fel-  CHRISTINE!!! -Christy már bicskával a kezében indult Dracoék után-

Hova hova kisasszony? -kérdezte egy ismeretlen Mardekáros de Christine figyelmet sem méltatott rá, így csak félre lökte és indult tovább útjára-

-egyből szaladni kezdtük a lány után majd Christine is szaladni kezdett- 

-amikor felértünk a 3. Emeletre Christine végre megállt és mi már kifulladva és lihegve néztünk körbe-

Nem szabadna itt lennünk! -Mondta ijedten Ash majd halk lépdeléseket hallottunk-

-Kate egy nagyot szagolt a levegőbe majd szépen elkezdte megállapítani-

Ázott macska... Zsíros haj.... És a trófea terem pora...

Én mindjárt besza.... -Kezdtem el, de Réna szúrós tekintettel nézett rám-

Besza...mbázok! -folytattam majd Réna még szúrósabb tekintettel nézett rajtam végig- lássam.

-csináltam valami  "Szamba" szerűséget, majd amikor közelebb értem az egyik ajtóhoz Christinre néztem-  Hola chica! 

Tudom hogy itt vannak valahol... -halgattuk tovább Frics mérgelődését és Mrs.Norris nyávogását-

Húzzunk innen! -húzott be minket Lisa a tiltott folyosóra, ahol végre elhalkultak a nyávogások-

Most komolyan? Ti tényleg megőrültetek? -nézett ránk nagy szemekkel Josy és közben hevesen hallgatózott-

Lányok... Ha bármi is történik.. Akkor szeretném ha emlékeznétek arra.. hogy hősök vagyunk! -Mondta megszeppenve Josy, De mivel a kutya hangos horkolása fentről enyomta a hangját ezért sokat nem hallottunk belőle.De nem álhattunk meg mert szorított az idő-

Shh! Halljátok? -egyszer csak nagy horkolásokat hallottunk, majd éreztem hogy valaki nagyon kocogtatja a hátam- 

L...lá....lányok.... -mondta halkan és remegő hangon Kriszti, mire az egész lány csapat megfordult-

-hirtelen hangos sikítozások hagyták el a lányok száját, majd Réna tök nyugodtan vette a lapot és mindekit behúzott a csapó ajtón ami a kutya alatt volt-

-és nyílván Josy kint maradt.....-

JOSY! HASZNÁLD A HEGEDŰT! -üvöltözött Christy, majd Josy nem is tétovázott, elő vette a hegedűt és olyat játszott hogy ihajj csuhajj még egy ideig halgattam volna, hogyha nem kezdtem el volna lefelé zuhanni-