Szeretni akarlak! | ✓

| 𝟏𝟎.𝐅𝐞𝐣𝐞𝐳𝐞𝐭 |

Rácz Bodza

Számba sem lehet venni hány olyan dolog van az életben, aminek nem tudjuk az okát, hány válasz nélküli kérdés lebeg körülöttünk. Az ember viszont fél attól, amit nem ismer, ezért mindenről véleményt alkot, amit ha elegen elfogadnak, definícióként használunk. Az élet nagy kérdéseinek fele csak találgatás. Unatkozó görögök összekötögettek pár csillagot, túlbuzgó inkák rajzolgattak a földbe és kövekbe vésegettek. A mai ember pedig mindenféle magyarázatot keres ezekre, csak azt a lehetőséget zárja ki, hogy az egésznek nem volt különösebb oka. Ha belegondolunk, mi is mennyi mindent teszünk csak „mert miért ne".

Vannak örökérvényű kérdések. Miből lettünk? Mivé leszünk? Mi az élet értelme? Mitől lesz valami jó, mitől lesz valami rossz? Mi a szerelem? Ez mind-mind túltárgyalt téma. Annyi könyv íródott már mindről, annyi zene, annyi film született a témákról, mégsem tudjuk a pontos válaszokat. Mert minden ember máshogy szerelmes, máshogy jó és máshogy rossz, máshogy fogja fel a létezését és mást remél a halál után. Jogunk van saját véleményt formálni a fenti kérdések bármelyikéről, én pedig pontosan ezt tettem miután Ákossal tönkrementek a dolgok. Átgondoltam, hogy Ákosnak mit is jelenthetett a szerelem. Csak találgatni tudtam, de arra jutottam, hogy a szerelem neki az, ami nekem a bizalom. Amikor szerelmet vallott nekem, teljesen védtelenné vált előttem. Mikor nem viszonoztam, vagy legalábbis nem mondtam ki én is azt a bizonyos szót, úgy érezte elárulom és megtagadom őt. Hosszú időbe telt megfogalmaznom ezt az elméletet, de mikor megértettem, egy fokkal tisztábban láttam át a helyzetünk. Elkezdtem átalakítani a saját értékrendem. Először csak fejben, mert ahhoz, hogy cselekedjek, még túl gyenge voltam. Megadtam magamnak minden időt, amire szükségem volt, hogy összeszedjem magam, aztán egyik reggel belenéztem a tükörbe és elmosolyodtam. Ez volt az a pillanat, ami megváltoztatta az életem. Mert csak az kellett, hogy elhiggyem, hogy meg tudok változni. Eladományoztam egy csomó ruhát és Kingával karöltve vettem pár új darabot. Belevágtam a saját lakás projektbe, visszatértem a családom és a barátaim életébe. A külső változások semmiségek voltak belsőkhöz képest, de rengeteget segítettek. Azzal, hogy a környezetem pozitívabbá változtattam, a külsőmet pedig megújítottam önbizalmat nyertem. Rengeteg motiváló pinterest és insta idézet olvasása kellett hozzá, sőt még meditálni is elmentem Odettkával, de összeszedtem magam. Felálltam a padlóról és olyan mérhetetlenül büszke voltam magamra, mint még soha.

Az egyetlen dolog, ami a régi maradt rajtam, az a hajam. Emlékeztetett arra, hogy honnan jöttem és hol vagyok most, bármekkora klisé is ezt mondani. Azt hittem a kemény munka gyümölcse már beérett, de csak most jövök rá igazán. Mert, ahogy szinte smink nélkül, csak kifésült hajjal, egy sima kinyúlt pólóban fülig érő mosollyal belenézek a tükörbe...érzem, hogy sikerült. Anya halála, a szekálások a suliban, Ákos elvesztése és az életem összes lehúzó eseménye hirtelen áldássá változott, amiért hálásnak kell lennem. Mert mindezen dolgok csak arra emlékeztettek, hogy jobbnak kell lennem, és nélkülük most nem lennék az, aki.

A szívem mintha virágot bontana a mellkasomban, az izgalom szétárad az ereimben. A csengő hangjára sietve rohanok az ajtóhoz. Levakarhatatlan mosollyal az arcomon szélesre tárom, és beengedem a visítozva toporzékoló Kingát. Mindkét keze tele van aggatva vászontáskákkal, alig tud bejönni. Ledobja a rengeteg holmit, aztán a nyakamba veti magát.

- Szia!

- Szia! – engedem el és segítek felpakolni a gyanúsan sok táskát. – Nappali vagy a háló? – pillantok hátra, de összevont szemöldökkel realizálom, hogy barátnőm már el is suhant mellettem egyenesen a nappaliba állított lemezlejátszóhoz.

Gyanakodva felsóhajtok és lepakolok a kanapé mellé. Karba tett kézzel figyelem, ahogy egy táskából előránt egy lemezt és óvatosan felhelyezi. A művelet közben kicsit kidugja a nyelvét, annyira koncentrál. Mikor szembe fordul velem felvonom fél szemöldököm, de mire felemeli a lemezborítót már felismerem az ikonikus hangokat.