A legnagyobb kapás (OneShot)

A legnagyobb kapás 2/3.

            Sasuke aznap is késő délután kelt, és mire észhez tért, a többiek már régen a teraszon pihentek. Jugo éppen Bubit szedte le a korlát tetejéről, a mentőövek már lekerültek róla. Sasuke fáradtan pillantott végig a jeleneten, még kávéja pihent a kezében. A héten a napok jelentősen megfordultak számukra a sok éjszakázás miatt, és már előre tudta, hétfőn milyen szörnyű lesz visszarázódni a laborban.

- Jó reggelt! Hallom este úsztál egyet – mért végig Sasukén Suigetsu a rattan kanapén elterpeszkedve. A srác egy mozdulattal lelökte a lábát a karfáról, majd leült mellé. A hatalmas teljesítményű ventilátor kellemes hűvöset biztosított fáradt végtagjainak.

- Oi, Sasuke! – kezdett bele Karin. – Arra gondoltunk, ma elmehetnénk a hajóval egy körre.

- Ha már nem hagytad, hogy kipróbáljam korábban a jetskit – morogta Suigetsu, ahogy nehezen ülésbe tolta magát Sasuke mellett.

- Engem ugyan nem érdekel, de részegen biztos egy másik úszóház teraszáról szedtünk volna össze – kortyolt egy újabbat Sasuke kávéjából. A telefonja képernyője megvillant az üvegasztalon, és Itachi küldött neki üzenetet. Holnap csatlakoznak hozzájuk ők is, és egy porcikája sem kívánta. – Legyen! – mondta végül sóhajtva.

Elnyomott egy ásítás, mire a többiek boldogan kiáltottak fel. Tekintete automatikusan a túlsó partra terelődött, ahogy újabbat kortyolt a kávéjából. Naruto még nem volt ott, talán még pihen. Hiszen egész este várta azt a hülye halat. Sasuke nem tudta megérteni, hogyan lehet ennyire szeretni a horgászatot. Miért olyan rohadt fontos egy hal? Az egojának mérhetetlenül fájt, hogy a közeledését egy hülye, koszos állat miatt utasították el.

Mikor Naruto pár órával később megérkezett a fűzfa árnyékába, és automatikusan az úszóház felé pillantott, azt teljesen üresnek találta. Sasuke nem ült a teraszon a ventilátor alatt, amely idióta módra akkor is ment. Nem kortyolta a sörét a korlátnak dőlve, és a szarvasagancs is bekerült a teraszról. Naruto elképzelhetetlennek tartotta, hogyan lehet ilyen felelőtlenül élni. Talán ha ő bármit megengedhetne magának, ő is ilyen lenne? Egészen biztos volt benne, hogy nem! De sajnos ez a veszély nem fenyegette.

Aztán egy hangos zúgás zavarta meg nyugodt csalizását, amely a holtág kanyara mögül érkezett. Tudta, hogy a kikötő területén nem lehet 20 km/h-val többel menni legyen az bármilyen jármű, de a kanyaron túl már igen. És valakik éppen jóval többel mentek ennél. Aztán hangos loccsanások hangoztak fel, és nevetés. Naruto nagyon szeretett volna ilyen gondtalan lenni nyáron, de ki kellett fognia azt a halat.

És mikor kis idő után a kanyarban feltűnt egy hajó és kettő jetski, Naruto felismerte a kormánynál Sauskét és a barátait. Alig észrevehetően húzta el a száját, ahogy felrémlettek benne a tegnap este emlékei. És a tűző napfényben már egyértelműnek tűnt, hogy őket egy sokkal nagyobb meder választja el egymástól, mint amit tegnap este Sasuke átúszott érte. Az életük, a mentalitásuk, az értékeik mind különböztek.

Tartották a sebességkorlátozást a kikötő területén, amiért Naruto hálás volt, ugyanis így talán nem fog kibukni a csónakból, mint pár napja tette majdnem köszönhetően egy másik társaságnak. Tekintetét pedig makacsul a csalizásra szegezte. Tudta, hogy hülyeség, de mintha észre sem venné az egyre közeledő, hangos társaságot és a motorok dorombolását.

Sasuke ellenben azonnal kiszúrta az elfoglalt srácot oldalt. Féloldalasan elmosolyodott erre, és tekintetével Narutoét kereste, hogy inteni tudjon a srácnak. Talán most meghívhatná magukhoz a délután és az este további részére. Azonban Suigetsu felgyorsított mellette a jetskivel, és a csónak mellé fordult.