A legnagyobb kapás 3/3.

1.1K 86 666
                                    




Sasuke fáradtan nyitotta ki szemeit koradélután. Kivételesen ő kelt először, pedig ő ért vissza az úszóházba utoljára. Kávéval a kezében ült a teraszon, és azt a pontot figyelte a fűzfa alatt, ahol tegnap megcsókolta Narutot. Mielőtt visszaúszott volna hajnalban, megkérdezte Narutot, hogy érte menjen-e ma. A szőke először meghökkent, ahogy tekintetét a sportkocsikra vezette, amelyek az úszóház előtti partszakaszon várakoztak. Sejtette, melyik Sasukéé. És elutasította. Egyszerűbb volt neki a szokásos módon, arról nem is beszélve, hogy előbb ki kell fognia a halat.

Így aztán csak várt, és kémlelte a vizet, hátha meglátja a szőke közeledtét. Soha nem érzett még ilyen feszültséget gyomrában, ahogy várta valamelyik partnerét. De akkor szörnyen idegesítette, hogy Naruto nincsen mellette, nem tudja megérinteni, vagy megcsókolni. Reménykedett benne, hogy ez már nem sokáig lesz így.

A telefonja pedig éppen akkor rezzent meg az üvegasztalon. Elég volt rápillantania, amint feloldott az arcfelismerő, már látta is, hogy erre nem akar válaszolni. Itachi volt az, és azt írta, mikor érkeznek este. Mintha érdekelné... Aztán eszébe jutott, amit Naruto mondott neki tegnap este a családjáról. És el kellett ismernie, hogy van benne igazság. Azok után pedig, amiket mesélt, talán tényleg rendeznie kéne velük a viszonyát. Elvégre neki még élt a családja, és nem akarta elveszíteni őket, mint a szőke.

„Remélem, egyszer találkozol egy olyan sorssal, amely megváltoztatja a felfogásodat. Amely megtanítja értékelni, amid van".

- Rohadj meg, Itachi! – állt fel higgadtan, majd bement a házba.

A tekintete Bubin akadt meg, akit még Jugo tett vissza korábban. Erős késztetést érzett, hogy ezúttal a holtágban úsztassa meg, ahonnan talán soha nem jönne fel, de visszafogta magát. Naruto szavaira visszaemlékezve, talán ez csak egy védekezés a részéről az érzelmek ellen. Hogy tovább távolítsa magát tőlük. Akkor már szörnyen sajnálta, hogy nem kérte el a szőke telefonszámát, de hisz telefonnal mégsem úszhatja át a holtágat. Már biztos írt volna neki, hogy mikor ékezik. De bizonyára ő is fáradt volt, és talán ismét albérletet keres.

Pár óra múlva már éledeztek a többiek is, és idegesen faggatták ki, merre járt este. Csak elégedetten elmosolyodott, de egy szót sem szólt. Tovább támasztotta fejét a kanapé karfáján, és közben a holtágat figyelte. Jugo karba font kezekkel pillantott rá, és pontosan tudta abból a pillantásból, hogy a srác sejti, hogy a szemközti horgásznál járt. De miért mondaná el, amikor minden reménye szerint ma este személyesen is bemutathatja Narutot? Tartott ugyan Itachi haverjaitól, de nem féltette a szőkét. Biztos volt benne, hogy ha egyszer megjelenik mindenkinek mosolyt fog csalni az arcára, ahogy vele is tette.

Így aztán várta a késő délutánt, amikor Naruto meg szokott érkezni, de a csónaknak nyoma sem volt. És komolyan kezdett aggódni a másikért. A nap napjából lenyugodott, és azt sem tudta, merre keresse Narutot, hiszen olyan keveset tudott még róla. És az is meg fordult a fejében, hogy ő szúrt el valamit tegnap, ami miatt nem akart jönni.

Éppen sörrel a kezében állt a teraszon. A korlátnak támaszkodott, ahogy szokott, miközben megütötte a fülét a csónak hangja. Megkönnyebbülten fújta ki a levegőt, és mikor Naruto megérkezett a fűzfa alá, kérdőn tárta ki karjait üveggel együtt. Naruto csak fejéhez emelte két ujját, és fegyvert formázva elsütötte azt. Ezzel jelezte, milyen szörnyű napja volt, Sasukének pedig akaratlanul is mosoly kúszott az arcára. Akkor ezek szerint minden rendben van, a történteket pedig majd elmeséli.

Éppen azon gondolkozott, hogy átmegy Narutohoz a túlpartra, amikor meghallotta az ismerős motor felbőgését a parton. Több követte, és három autó fordult be a fövenyen. Alig tudtak már leparkolni egymás mellett. És mikor az Itachi mellett megálló terepjáró ajtaja kinyílt, bentről elképesztő hangzavart kapott fel a szél. Sasuke idióta bátyjának még idiótább legjobb haverja benyúlt a csomagtartóba és kettő hangfalat vett. Kisame telefonjáról már szólt is zene, ahogy letámasztották őket a parton.

A legnagyobb kapás (OneShot)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora