Már csak 2 nap van a debütálásunkig. Az eddigi napokon napi 20 órát gyakoroltunk, de tegnap már együtt a csapat. Ez alatt az idő alatt, ha lehetséges mégjobban beleszerettem Jungkookba.
-Jagi...mikor pihensz? - kérdezte Kookie.
-Tudod, hogy a maximumot kell nyújtanom a debütkor. Nem pihenhetek, csak amennyit tényleg muszály. - válaszoltam. Ekkor mögém állt, felkapott a vállára, és visszavitt a dormba, majd befektetett az ágyba. Mostanában már néha vissza sem megy a dormukna, hanem velem alszik, de ettől függetlenül Minjinek is nyílván van helye aludni, bár nincsen nagyon rá szüksége, ugyanis amikor van időnk, olyan este felé, általában Jiminnél tengeti perceit. Aztán ott is marad, merf bealudt.
-Pihensz. Most! - szólt rám, kicsit erőteljesebben a kelleténél.
-Te most kiabálsz velem?! - kérdeztem kicsit túlreagálva a dolgot a fáradtságtól.
-Ne... nem úgy gondoltam.. Jagi.. - kért volna bocsánatot, de nem hagytam.
-Hagyd. Én alszok. Te csinálj amit akarsz. - mondtam olyan nem érdekel semmi stílusban.
-De Jagiya.. - próbálkozott.
-Ne hívj így Jungkook. - vágtam a szavába, majd elaludtam.
Reggel arra kelek, hogy Kookie csókokkal hinti be a nyakam minden porcikáját.
-Kook.. - kezdtem.
-Úgy sajnálom Yoora! Jagi.. annyira sajnálom.. - fakadt ki. Nem szeretem így látni. Nagyon nem.
-Kookie.. - kezdtem újra, mire rám fugyelt. - miről beszélsz?
-Tegnap esküszöm nem direkt! Véletlen kiabáltam veled, mert megint sokáig a teremben maradtál. Már nem bítram nézni, ahogy túlterheled magad.. - magyarázta.
-Oh.. Oppa... Semmi gond nincs.. én reagáltam túl. Sajnálom.. - mondtam.
-Úgy örülök, hogy nincs gond. Köszönöm. És sajnálom. - felelte, mire egy csókba hívtam.
KAMU SEDANG MEMBACA
25 nap (Jk ff)
Fiksi PenggemarÚgy van. 25 nap. Ennyit kaptam vele. Vele, aki az életem legfontosabb részévé vált. Nem, nem nagyítok. Ez a helyzet. Hogy mi történt? Érdekel? Hát akkor jó szórakozást hozzá... azt hiszem.
